Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
18 Levéltári Szemle 71. évf . Szendiné Orvos Erzsébet „...a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen...” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai Bevezetés Szabó Magda műveinek lelkes olvasójaként, debreceniként – az írónő szavaival élve – a „holtig haza” elkötelezett kutatójaként a város történetének pillanatait irodalmi köntösben olvasni különleges élmény, már csak azért is, mert Szabó Magda sajátos írói világának jellegzetességét a családtörténet irodalmi eszközökkel történő megfogalmazása mellett a városcentrikusság adja. Bizonyosság erre az Ókút, a Kiálts, város! vagy a Régimódi történet. A rajongásig szeretett szülőföld, Debrecen főszereplője műveinek, gyakori keret alakjainak megformálásához, s fikcióalkotás ellenére művei mind hiteles alapokon nyugszanak. A tanulmányomban annak jártam utána, hogy milyen kutatómunkát végzett, mielőtt belefogott a „meseszövésbe”, járt-e levéltárban, vagy csak másodlagos forrásokat használt? Kik segítették munkáját és hogyan? Egyáltalán, mi ösztönözte történelmi drámáinak, illetve életrajzi regényeinek megírására? Egy beszélgetés során azt mondta, hogy ő, ha játszik, nem a történelmi tényekkel játszik. 1 Mennyiben igaz ez az állítása? Amikor e tanulmány témája felmerült, rögtön eszembe jutott Balogh István2 törté nész-levéltáros neve, aki rendszeresen levelezett Szabó Magdával, s a háttérből segítette az írónő munkáját. Pista bácsi (mindenki így nevezte) a Kiálts, város! kapcsán említette egyszer, hogy drámáinak történeti hátterével kapcsolatban gyakran adott szakmai tanácsokat „Magdának”. De azt nem mondta – jellemző szerénységére –, hogy milyen mély barátság fűzte az írónőhöz. Egyik levelének végén Szabó Magda például így búcsúzott tőle: „Domine spectabilis, szolgád leszek a másvilágon. E jelenlegin csak örök barátod-ja, aki hálás szeretettel üdvözli a – így hív a baráti köröm – Kisszabó.” 3 1 Zappe, 1992: 27. 2 Balogh István (1912–2007): történész, néprajzkutató, levéltáros. Debrecen és a Hajdúság jeles kutatója. A II. világháború után Szatmár, majd Hajdú vármegye, illetve Debrecen város főispánja. 1950–1957 között a Déri Múzeum igazgatója. A forradalmat követően koholt vádak alapján száműzik Debrecenből. 1964-ig a nyíregyházi múzeumban dolgozik, majd a levéltár igazgatója lesz. Nyugdíjba vonulása után is folytatta kutatásait egészen haláláig, 95 éves koráig. 3 MNL SZSZBML XIV. 67. 12. Szabó Magda. 1993. október 29. FORRÁS és ÉRTÉK
