Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - In memoriam - Szabó Ferenc (Héjja Julianna Erika)
106 Levéltári Szemle 71. évf . Szabó Ferenc 1935–2021 A Békés Megyei Levéltár 20. századi történetének egyik nagy érdemeket szerzett vezetőjét, Szabó Ferencet veszítettük el a közelmúltban. Antalóczy Nándor, Csákabonyi Kálmán nyomdokait követve, Bálint Ferenc szakmai útmutatásait szem előtt tartva, még javában „a modern levéltárteremtés hőskorában”, 1965-ben érte a kinevezés a Békés Megyei Levéltár élére. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szabó Ferenc közel két évtizedre nyúló irányítása alatt az intézmény kora színvonalán álló, országos szinten is számon tartott iratőrző és kutatóhellyé fejlődött. Szabó Ferenc 1935. március 13-án született Orosházán. Alsó- és középfokú iskoláit szülővárosában végezte. Élénken érdeklődött a történelem iránt, szemléletét főként irodalomtanára, Elek László és az orosházi múzeum igazgatója, Nagy Gyula formálta. A Táncsics Mihály Gimnázium diákjaként az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből első helyezést ért el. 1955-ben érettségizett, majd felsőfokú tanulmányait a szegedi egyetemen folytatta, 1959-ben végzett magyar–történelem szakon. 1961-ben Bálint Sándor tanítványaként néprajzból doktorált. Rövid ideig a szarvasi gimnázium tanára, 1960–1965 között az Oltvai Ferenc vezetése alatt álló Szegedi Állami Levéltár levéltárosa volt. 1965-ben a Gyulai Állami Levéltár (1968-tól: Békés Megyei Levéltár) igazgatójává nevezték ki. Szabó Ferenc tanulmányaival, előadásaival, újságcikkeivel széles körben ismertté tette a vezetése alatt álló intézményt, az ott folyó munkát. Tervezett, átgondolt iratgyarapítási, -mentési tevékenységet folytatott, jelentősen fejlesztette a színvonalas kutatómunka háttérbázisát, a szakkönyvtári gyűjteményt. A ’70-es évekre aggasztóvá vált raktári férőhelyhiányt a Békési Fióklevéltár megszervezésével szüntette meg, s működési ideje alatt elérte a dolgozói létszám megháromszorozását is. A tudományos kutatáson, a vezetéssel együtt járó feladatokon kívül a rendezési, selejtezési, segédletkészítési munkákból is aktívan kivette a részét. Tapasztalatairól, irattani megállapításairól, a munkatársaival végzett mintaselejtezésekről a Levéltári Szemle hasábjain számolt be. 1967-ben Kristó Gyula Olvasókönyv Békés megye történetéhez című kötetével útjára indította a levéltár azóta is fennálló forráskiadvány-sorozatát. Bálint Ferenccel közösen 1969-ben elkészítette a Békés Megyei Levéltár második fondjegyzékét, 1982-ben pedig levéltárismertető kiadványt adott ki. Az évtizedes kiegyensúlyozott, színvonalas munka eredményeként a levéltárat hivatalos kutatóhellyé minősítették. Szabó Ferenc a levéltáros szakma elismert, megbecsült személyiségei közé tartozott, tagja volt a Levéltári Tanácsnak (1969–1987), 1980–1982-ben levéltári szakfelügyelőként tevékenykedett. IN MEMORIAM
