Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Mérleg - Két könyv Mindszenty József bíboros környezetének forrásaiból. Somorjai Ádám OSB: Duty log Cardinal Mindszenty in the American Legation at Budapest 1956–1971 – Az ügyeletes tiszt kézikönyve. Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen 1956–1971. Somorjai Ádám OSB: Nuove fonti per la causa Mindszenty nelle carte Casaroli 1962–1995 – Újabb Mindszenty-források Agostino Casaroli levéltári hagyatékában 1962–1995 (Ólmosi Zoltán)

87

2020/1. ▪

83

–

92.

Képet kapunk arról is, hogy Mindszenty bíboros milyen nagyszámú levelet írt a pápának, a Vatikán más vezető személyiségeinek, az Egyesült Államok mindenkori elnökeinek, a Külügyminisztériumnak, de a levelek témáját többségében nem említették, csupán azt, hogy kinek címezte. Mivel ezek a levelek megjelentek Somorjai Ádám fent említett munkáiban, nem térek ki rájuk. Egyes konkrét kérdések különösen foglalkoztatták a bíborost, így a feljegyzés írója kiemeli őket. Ilyen volt például az akkor még az USA-ban őrzött korona és a koronázási palást sorsa, vagy emlékiratainak megőrzése (például 1962-ben, 1964-ben).

Több alkalommal felmerül a történelmi Magyarországtól elkerült területeken lévő egyházmegyék sorsa. Először az 1960. január 22-én keltezett XXIII. János pápának címzett levélben tiltakozott az ellen, hogy az osztrák Burgenland tartomány területén önálló egyházmegyét hozzanak létre. Az ügyeletes tiszt feljegyzése szerint a „bíboros Burgenland levele visszajött, a StDep nem fogja továbbítani”. Így is történt, a levelet nem továbbították Rómába. A bíboros június 30-án azonban újabb levelet írt (július 1. – „Ismét Burgenland”), erről 15-én készült egy külügyi összefoglaló, amiről 21-én emlékezett meg az ügyeletes tiszt. 1968-ban előbb a kalocsai érsekség szerbiai részének önálló püspökséggé alakulása ellen tiltakozott (1968. február 14.), néhány hónap múlva pedig a szlovákiai püspökségek formális elcsatolása (1968. április 18. és május 31-ei bejegyzés, május 17-ei levél) ugyancsak tiltakozásra kényszerítette – ezeket legalább továbbította a State Department. (A szlovákiai egyházmegyék kapcsán írt korábbi leveléről 1966. október 5-én olvashatunk.) Az ügyeletes tiszt feljegyzéseiben érdekes módon nincs semmilyen utalás a csehszlovákiai megszállásról. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a bíboros gondolkodása leszűkült egyházpolitikai kérdésekre, azt kell látnunk, hogy a vietnami háború foglalkoztatta a bíborost (1968. július 11., 12.), s az említett levélben közvetve jelzi, hogy a szovjet kizsákmányolás miatt a „helyzet Közép-Európában már most katasztrofális”.

A vatikáni és a washingtoni levélváltásokra való utalások mellett időnként előkerültek a magyar külügy (Sík Endre külügyminiszter nyilatkozata a bíboros szabadulásáról az osztrák külügyminiszternek [1959. október 22.], Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter reakciója [november 13.]), esetleg Kádár János bizonyos megnyilatkozásai (1962. december 24.). Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes újságíróknak tett megjegyzései (1961. december 6-án, majd 12-én) ismét előtérbe tolták Mindszenty személyét. („Továbbiak Kállai sajtóközleményéről; tárgy: a bíboros, mint az USA–magyar kormánykapcsolat témája.”). Távozásáról mások is nyilatkoztak, amit a bejegyzések szintén visszatükröznek. Így Mód Péter külügyminiszterhelyettes osztrák követnek tett megjegyzése, hogy „nincsenek meg a feltételek a távozáshoz” (1963. március 6.). A magyar politikusok nyilatkozataira való utalások többször is előkerültek, bár ezek lényegi mondanivalója nem mindig derül ki: például 1967. november 3-án „Kádár a nagykövetnek: a helyzet áttekintése”, máskor viszont egyértelmű utalást találunk Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata kapcsán („Fock nyilatkozat, MÉRLEG