Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Mérleg - Két könyv Mindszenty József bíboros környezetének forrásaiból. Somorjai Ádám OSB: Duty log Cardinal Mindszenty in the American Legation at Budapest 1956–1971 – Az ügyeletes tiszt kézikönyve. Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen 1956–1971. Somorjai Ádám OSB: Nuove fonti per la causa Mindszenty nelle carte Casaroli 1962–1995 – Újabb Mindszenty-források Agostino Casaroli levéltári hagyatékában 1962–1995 (Ólmosi Zoltán)

85

2020/1. ▪

83

–

92.

színűleg ez a válasz említett aggályaimra. Esetünkben egy Mindszenty kutatóknak, témát oktató tanároknak szóló segédkönyvet tartunk kezünkben, ami igen sok ismeretet közvetít felénk, nem csupán a bíboros életére, az amerikai követségre, sőt a külügyre, s bizonyos fokig az egész korra vonatkozóan.

A kötet viszonylagos önállósága növelte volna kiadvány értékét, például egy annotált névmutató, vagy a politikusi vezetéknevek mellett a keresztnév, és a korabeli beosztás, hiszen például Sík Endre, Puja Frigyes, Péter János egyaránt volt külügyminiszter, de nevük említésekor más különböző beosztásokat is betölthettek. Ugyancsak oldaná a hiányérzetet, ha a bevezető afféle eligazítóként segítene az olvasónak olyan kérdésekben, amelyek nem valamilyen konkrét levélre vonatkoznak, hanem például a bíboros egészségi állapotára, akár a fogorvosi eszközök beszerzésére, jelezve egyúttal, hogy a követségnek komoly szervezőmunkát jelentett a kardinális egészségügyi ellátása. Noha a szerző ezeket más munkáiban kimerítően feldolgozta, de önállóan kiadott kötet esetében ez növelte volna a kiadvány értékét.

Az eddig leírt kritikai megjegyzések alapvetően olyan elvi megjegyzések, amelyek egy másfajta szerkesztői hozzáállást tükröznek, de nem érintik Somorjai Ádám hatalmas munkáját, hogy az eredeti angol mellett magyar nyelven is hozzáférhetővé tett egy igen fontos forrást számunkra. Az ügyeletes tiszt rövid megjegyzései tökéletesen érzékeltetik Mindszenty bíboros kettős rab életét. Visszatükröződnek a különböző Kádár-kormányzathoz kötődő nyilatkozatok, illetve azok a tények, hogy nem engedik el édesanyja temetésére, nem mindig fogadhatja rokonait, nem mehet el a pápaválasztó konklávéra, de az amerikai hatóságok is ügyelnek arra, nehogy véletlenül kisétáljon a követség épületéből. Csak példaként említem az 1962. márciusi feljegyzéseket, mely szerint nem engedélyezik az olasz követnek a Vatikán üzenetének közvetlen átadását a bíboros számára, csak az amerikai ügyvivő lehet az egyedüli közvetítő személy. Hasonlóan érdekes egy 1964. június 4-ei kérdés: „A bíboros titokban használja a telefont?”, amire természetesen nincs válasz.

Teréz testvérének halála után a követség ügyvivője felhatalmazást kért rokonok látogatására, de a State Department döntése negatív volt: „korlátozzák a rokonok látogatásait.” (1966. március 21.)

A feljegyzések utalnak egyes követségi álláspontokra, esetleges félreértelmezésekre is. Például az 1962. március 26-ai feljegyzés az alábbi – minden alapot nélkülöző – feltételezést fogalmazza meg: „lehetséges, hogy a bíborosra is kiterjed a magyar kormány amnesztiája”. A bíboros jövőbeni elutazása, követségi menedéke gyakran felmerül a feljegyzésekben, akár mint saját megjegyzés, vagy mint követségi emlékeztető (például 1957. augusztus 21., 1958. november 20. – a bíboros jövője). A bíboros egészségi állapotáról folyamatosan kapunk hírt, s nem véletlenül. Az évek múltával egyre fontosabbá válik, hogy odafigyeljenek a kardinális egészségére, hiszen esetleges korai halálának következményei beláthatatlanok lehettek volna. 1957 októberében magyar fogorvost engedtek hozzá, majd decemberben, MÉRLEG