Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Levéltár│Történet - Rosdy Pál: Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kezdeti évei
70 Levéltári Szemle 70. évf . számára azonban végső soron kellő biztosítékot jelentett, hogy a Központ élére dr. Várkonyi Imre kanonokot, az Actio Catholica országos igazgatóját állították, akinek kiváló állami kapcsolatai voltak; a püspöki kar befolyásolása, bizonyos ellenőrzése is feladatát képezte. Nem értett ugyan a gyűjteményi, jelesül a levéltári kérdésekhez, de nem is ez volt a feladata, hanem annak biztosítása, hogy mintegy „felügyelet” alatt álljunk. A megalakuláskor Gajzágó Sándor lett a könyvtári, Farkas Attila, az esztergomi Keresztény Múzeum vezetője a múzeumi és csekélységem a levéltári előadó. Először meglepő volt számunkra, hogy mindhármunkat külön-külön meghívott Nagy László, az ÁEH kulturális osztályvezetője és figyelmeztetett, hogy munkánk során – Várkonyi Imre vezetésével – feleljünk meg az állami szempontoknak is. 2 Hivatali helyiségünk, amely a Ferenciek tere – Felszabadulás tere volt akkor – 7. szám alatti épületben kapott helyet, az Actio Catholica Országos Elnöksége helyiségei közül egy előszoba-jellegű kis átjáró volt, ahol egy íróasztal és két fotel fért el. Az Actio Catholica egykori szervezete és működése addigra már csak a püspökök útleveleit és vízumait intéző és Új Embert cenzúrázó hivatallá korcsosult. Mi referensek csak bizonyos napokon voltunk az OKGYK szobában, így elfértünk a kicsiny helyiségben. Gajzágó kolléga helyére hamarosan dr. Kovách Zoltán, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója lépett, akinek (egyetemi) könyvtáros végzettsége is volt. Nagy szerepet játszott a könyvtárügy alakulásában. A muzeális katolikus könyvtárak restaurálásra szoruló anyagát sikerrel restauráltatta állami műhelyekben. Állami könyvtárügyi partnere dr. Kókay György volt, aki az egyházi könyvtárakat szívesen segítette. A muzeális, kincstárjellegű egyházi gyűjtemények referense, Farkas Attila nemcsak a Keresztény Múzeum vezetésében szerzett gyakorlatot, hanem referensi évei alatt titkára volt az Országos Egyházművészeti Bizottságnak is, emellett elvégezte az ELTE-n a művészettörténet szakot és doktorált. Jómagam 1950–1956 között végeztem az ELTE történelem-levéltár szakát, és az Országos Levéltár osztályain, valamint a szombathelyi megyei levéltárban (akkor Szombathelyi Állami Levéltár) teljesítettem gyakorlatot. A minisztérium levéltári osztálya részéről az egyházi levéltárak referense 1969-től 1977-ig dr. Veres Miklós volt. A tiszalöki kötődésű, jogi doktorátust szerzett református hátterű, paraszt származású férfiú jóindulatúan és figyelemmel ismerte meg és segítette a katolikus egyházi levéltárakat is. Tragikus végét az okozta, hogy egy minisztériumi ünnepségen történt koccintás során tréfás szovjetellenes kijelentés csúszott ki a száján. Ezután gyorsan elhatalmasodott rajta a félelem, hogy „ki fogják rúgni” állásából. Végül – sajnálatosan megbomlott idegrendszere következtében – öngyilkos lett. A korszak jellemzéséül idéztem fel ezt is. 2 Nagy László hamarosan a Népművészeti és Háziipari Vállalat igazgatója lett. Jellemző módon a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalat élére belügyis személy került. Rosdy Pál
