Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Mérleg - Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944–1953. Quellen zur Geschichte der Deutchen in Ungarn 1944–1953. Szerk.: Tóth Ágnes. (Tánczos-Szabó Ágota)

85

2020/4. ▪

84

–

86.

kerülésével az utóbbi években kezdték vizsgálni a németek kollektív megbélyegzésének megszüntetésére és társadalmi integrációjára vonatkozó kérdéseket, illetve fedeztek fel újabb „fehér foltokat”, például a visszaszököttekkel kapcsolatos történeteket. A Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez

című kötet a legújabb tudományos kérdésfelvetések mentén mutatja be válogatott forrásait, amelyek 1944 és 1953 között, az utolsó háborús évtől a német kisebbség jogi rehabilitációjáig tartó időszakban keletkeztek. Ebben az évtizedben a vizsgált nemzetiség életében olyan mélyreható változások következtek be (jogfosztás, kisajátítás, kiutasítás, deportálás, telepítés), amelyek jelenig ható fordulópontnak vagy törésvonalnak tekinthetők. Ezek az események ugyanakkor Magyarország modern kori történelmének is sajátos színezetet adnak, amely által eltér más kelet-közép-európai államok történelmétől. A dokumentumválogatás a németséget érintő országos szintű politikatörténeti vonulatok érzékeltetése mellett eddig kevésbé hangsúlyos szempontokra is figyelmet fordít. Szemlélteti a kollektív felelősségre vonás egyes fázisait, végrehajtásának területi eltéréseit, a végrehajtó szervezetek tevékenységét, eljárási módjaik területenként tapasztalható különbözőségét. Igyekszik képet adni a többségi társadalom és a német kisebbség egymáshoz való viszonyáról, konfliktusáról, a történéseknek az egyes emberi életekre gyakorolt hatásáról. A kiadvány egyik újdonsága, hogy eddig feltáratlan forráscsoport bevonásával a történelmi keresztény egyházi felekezeteknek a sváb ügyben megnyilvánuló elvi állásfoglalásait, intézkedéseit, hozzáállását is megismerhetővé teszi. A kötet összegyűjtött, válogatott dokumentumait előszó, szerkesztői bevezető és a korszakot elemző tanulmány előzi meg. A szerkesztői bevezető alapos kutatástörténeti áttekintést is nyújt, részletesen tárgyalja a kötet összeállításának szempontjait és kimerítő precizitással sorolja fel a szerkesztési munkálatok során követett elveket. Tóth Ágnes Politikai hatalom – németek – többségi társadalom

című rendkívül adatgazdag tanulmánya elegáns, olvasmányos stílusban kalauzolja az olvasót a német kisebbség kálváriájának egyes állomásain keresztül, a jóvátételi közmunkára hurcolástól a jogfosztó, korlátozó intézkedések hatálytalanítását követő, felemás módon megvalósított társadalmi integrációig. A bevezető részeket azok német nyelvű változatai kísérik. Az időrendbe állított források közlésénél egyedi szerkesztési megoldással találkozhatunk. Az egyes dokumentumok címét, a rá vonatkozó adatokat (a keletkezés helye, ideje, az irat paleográfiai jellemzői, pontos forrásmegjelölés) és az irat tartalmának rövid összefoglalását pontokba szedve olvashatjuk, ezt követi a fentiek német fordítása, és csak ezután következik maga a forrás. A teljes dokumentumszövegek németre átültetése az összeállítókat további szakmai és a megnövekedő terjedelemből adódó anyagi természetű kihívások elé állították volna, ezért döntöttek a tartalmi kivonatok mellett, amelyek többoldalas források esetén magyarul is kifejezetten jó szolgálatot tesznek. A iratokhoz kapcsolódó jegyzetek elkészítése, a függelék összeállítása példaértékű alapossággal történt.

MÉRLEG