Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Levéltár│Történet - Berényiné Kovács Gyöngyi: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
78 Levéltári Szemle 70. évf . egyik csoport a portális adó fizetésére kötelezett jobbágyok lajstromaiból állt, a másik pedig a megyei házipénztári taksát fizető kurialisták – egytelkes kisnemesek – és egyéb taxások vagyonösszeírásaiból (conscriptio facultatum) és adókivetési irataiból (conscriptio dicales). Maguk az összeírások kéziratos füzetek, amelyek mérete megegyezett a nemesi közgyűlési iratok méretével. Egy füzet egy járásra terjedt ki. Az 1715−1720. évi országos összeírás (regnicolaris conscriptio) ettől annyiban tért el, hogy ezt országos rendelkezés szerint kellett végrehajtani.16 A Mária Terézia úrbér rendezése után ugyanis már nem a nemesi vármegye, hanem a Helytartótanács adta ki az adóösszeírásokra, népességszámlálásokra vonatkozó utasításokat, és egységes, az egész országra érvényes új összeírási füzeteket használtak, nyomtatott fejléccel. Ettől kezdve a járási szolgabíró és az esküdt feladata mindösszesen annyi volt, hogy a táblázatok üresen hagyott rubrikáiba beírják a portális adó alá eső személy nevét, valamint a házra, földre, terményre és állatállományra kivetetett dica értékét. A megyei levéltárakba általában a perceptori hivatali példány került be megőrzésre. A levéltárak ezeket a füzeteket nem tudták a közigazgatási iratok frakturjába elhelyezni, ezért külön sorozatot létrehozva helyezték el, dicalis conscriptio címmel. 17 A dicalis conscriptióhoz hasonló nagyméretű összeírások később is nagyobb tömegben jöttek létre, így például 1792 és 1803 között a hadisegély (subsidium), vagy a nemesi insurgensek összeírásai, úgyszintén 1809 és 1813 között a lustralis nemesi összeírások.18 Balla Gábor levéltárnok az egész megyéről készített összeírásokat továbbra is a nemesi közgyűlés iratsorozatának végén található gyűjteménybe helyezte el.19 Kosáry 1963-ig ezt az anyagot is munkatervi feladatként rendezte. 20 Majd katalogizálta az így feltárt összeírásokon kívül az 1699−1762 között keletkezett nemesi, nagybirtokos összeírási lajstromokat és a nemességvizsgálati iratokat.21 Mind ezek mellett még az 1754/55. évi országos és az 1843/1844. évi községenkénti ne-Politica Miscellanea iratokat elsőként nézte át, és rendezte 1−162. fasciculusba. Ma ez az iratanyag az MNL PML IV. 1-d. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai Közigazgatási iratok (Acta politica miscellanea) alatt van törzskönyvezve. 16 Borosy, 1997. 17 Vö. a Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel, melynek Pest-Pilis-Solt vármegyére vonatkozó digitalizált anyaga a Hungaricanán elérhető. https://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/search/results/?list =eyJxdWVyeSI6ICJNRUdZPVBFU1QtUElMSVMtU09MVCJ9 (A letöltés ideje: 2019. okt. 29.) 18 Vö. Kónya Zsuzsanna: Kutatás az összeírásokban. http://www.akuff.org/eloadas/20170222_MACSE_ Klub_Csaladkutatas_az_osszeirasokban_v2_0.pdf (A letöltés ideje: 2019. okt. 29.) Subsidium (hadi adó), insurgens (nemesi felkelés), lustralis adó (székelyek adója). 19 MNL OL XIX-I-4-ab-3-4. tétel-134213/1964. Ma ez az iratanyag MNL PML IV. 3-c/2. kútfő jelzetű Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének Köz- és kisgyűlési iratok Nemesi iratok (Acta Nobilitaria) állagban, illetve az MNL PML IV.3-c/3. kútfő Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének Köz- és kisgyűlési iratok Vallási és alapítványi iratok (Acta religio fundationalia) állagában található. 20 MNL PML XXXIII.103. 668. dosszié – Jelentés (1963. dec. 20.) 21 MNL PML IV.1.m. Nemességvizsgálati jegyzőkönyv, 1. kötet Berényiné Kovács Gyöngyi
