Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Levéltár│Történet - Berényiné Kovács Gyöngyi: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
76 Levéltári Szemle 70. évf . Kosáryhoz hasonlóan Jánosi és Borosy is megjárták a börtönt politikai okok miatt. Humoros történetekből nem volt hiány, erről a „rovott múltú munkacsoport” gon doskodott. Héjjas Pál mesélte el a következő anekdotát. Valamikor a hatvanas évek közepén Lakatos Ernő igazgató vezényletével Borosy András, Jánosi Ferenc és Kosáry Domokos egy rozoga állapotú levéltári kocsin iratanyagot próbáltak a Semmelweis utca egyik külső raktárába eljuttatni. Az éppen arra sétáló és a fent nevezett levéltárosokat jól ismerő Heckenast Gusztáv látva a küzdelmet megkérdezte a munkát felügyelő igazgatótól: „Ernő, neked ezt fölülről adták utasításba, hogy ezek cipekedjenek?” 1954 elején a Levéltárak Országos Központja (LOK) tervbe vette az állami levéltárak feudális kori összeírási anyagának katalogizálását. A szóban forgó forráscsoport első historiográfiai bemutatását Soós Imre közölte 1955-ben a Levéltári Híradó hasábjain.6 Ebben a közleményben még nem volt szó az összeírások katalogizá lásnak átfogó munkatervéről, a szerző írása céljául azok adatainak a helytörténeti kutatások előmozdítása érdekében történő mind teljesebb kiaknázását jelölte meg, bemutatva e dokumentumcsoport intenzív feltárását és csoportosítási lehetőségeit. 7 az MTA Agrártörténeti Kutatócsoportjának vezetője is. Vö. https://mult-kor.hu/20090530_ wellmann_imre (A letöltés ideje: 2020. júl. 20.) és http://www.nevpont.hu/view/7516 (A letöltés ideje: 2020. júl. 20.) Jánosi Ferenc et az 1956-os forradalom és szabadságharc után letartóztatták, Snagovba szállították, majd a Nagy Imre-perben 8 év börtönre ítélték. Tüdőbetegségére való tekintettel 1960-ban egyéni kegyelmet kapott. Ezt követően 1963-tól a Budapesti 2. számú Állami Levéltárban – azaz a Pest és Nógrád Megyei Levéltárban – dolgozott. Az 1968-as csehszlovákiai események hatására infarktus ban halt meg. Krizsán László 1967-ben nyerte el a történettudomány kandidátusa, 1982-ben a tudományok doktora akadémiai fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében tudományos tanácsadóként működött. Kutatási területe Afrika népeinek 19. századi társadalomtörténete és a magyar kutatók szerepének vizsgálata a világ tudományos megismerésében. Számos könyvet, tudományos és népszerű tanulmányt írt, amelyek magyar, angol, német, orosz, francia és japán nyelven jelentek meg, a magyar és egyetemes történelem, valamint az irodalomtörténet témaköréből. Madách Imrére vonatkozó kutatásai és az 1964-ben publikált dokumentumkötete felderítette Madách szerepét a szabadságharcban, eloszlatva egy százados tévhitet. Vö. http://www.erd.hupont.hu/118 (A letöltés ideje: 2020. márc. 19.) Borosy András 1950-ben politikai okból történt bebörtönzéséből csak 1956-ban szabadult. 1963-tól közgyűjteményekben dolgozott, könyvtárosként és levéltárosként, míg a Pest Megyei Levéltárban egy életre szóló otthonra nem lelt. Amint maga is sokszor említette, hadtörténeti kutatásait általában szabadidejében, munkaidő után végezte, miközben levéltári segédletek sorát is megalkotta. Minden akadály ellenére termékeny szerző volt, tanulmányai mellett a Magyar Katolikus Lexikonnak is körülbelül kétszáz szócikket írt. A Hadakozó népelemek Magyarországon a XI–XIII. században című nagydoktori dolgozatával 1992-ben elnyerte a történelemtudományok doktora címet. Vö. https://magyarnemzet.hu/archivum/archivum-magyarnemzet/katedrarol-a-szenbanyaba-4659323/ (A letöltés ideje: 2020. júl. 20.) 6 Soós, 1955:246−271. 7 Uo. Berényiné Kovács Gyöngyi
