Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Kovács Eleonóra: 70 éves a Levéltári Szemle
17 2020/4. ▪ 5 – 21. A felelős szerkesztő 1985-től 1992-ig Gecsényi Lajos, a szerkesztők pedig az induláskor Bán Péter,18 Erdmann Gyula és Farkas Gábor 19 voltak, akikhez csatlakozott Szögi László (az 1986/3. számtól), Lakos János (1987/2. – 1992/2.). 1985-ben az új felelős szerkesztő, Gecsényi Lajos beköszöntőjében röviden ösz szegezte a folyóirat célkitűzéseit. A lap rovatok nélküli első részében többféle, köztörténeti, közigazgatás-történeti, segédtudományi írás kapott helyet, s a második, rovatokra tagolt rész tartalmazta a szorosabb értelemben vett levéltárszakmai tanulmányokat, cikkeket. A friss szakmai információk iránti megnövekedett igények mellett a közművelődés és a közoktatás segítését, a levéltári források közkinccsé tételének, felhasználhatóságának többféle módját emelték ki. A levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdései mellett szervtörténeteket, a levéltári anyag tudományos, oktatási, gazdasági feladatokra történő felhasználásának kérdéseit, a történeti segédtudományok kutatási eredményeit is figyelemmel kísérték. A nemzetközi levéltári élet és a hazai levéltári hírek is helyet kaptak a lapban. A korábbi évek rovatain pár változás történt; a Levéltártörténet, Hungarika – egyre bővülő tartalommal – változatlanul működött, mellé a Kilátó a külföldi levéltári hírek, eredmények szá mára, a Mérleg a kiadványok ismertetésére született. (Mindkét rovat ma is működik.) A Levéltártörténet rovatban érdekes interjúk jelentek meg régi levéltárosokkal (pl. Házi Jenővel, Borsa Ivánnal, Sashegyi Oszkárral, Ember Győzővel), s az interjúkat olyan tapasztalt kollégák készítették, mint Szögi László, Gecsényi Lajos vagy Erdmann Gyula. Ezt a szerkesztőség jó munkájának köszönhetően sikerült sorozattá szervezni. A Hírek rovat közölte az éves levéltári kiadványi „termés” adatait. A Dokumentum egy-egy nagy forrásértékkel bíró irat, érdekesség ismertetését tar talmazta. Esetenként, de értékes tartalommal jelent meg a Vita rovat, amely olyan témákat hozott fel több hozzászólóval, mint a levéltárosi hivatástudat, az egyesületi élet, a szakmai műveltség, a levéltáros testületi szellem, szakmai tudat, a levéltáros feladatai közötti egyensúly (levéltáros? történész?). Ebben az időszakban új témák is előtérbe kerültek. Korábban említés szintjén ugyan szóba került többször is a számítástechnika, de ettől az időszaktól lesz ez a terület gyakori téma a folyóiratban. A számítástechnika alkalmazásának lehetőségei, a lehetséges feldolgozó munka, az adatok és adathordozók archiválása, a számítógépes szervnyilvántartás, a számítástechnika valamely vetülete a nyolcvanas évek második felétől, s a kilencvenes években egyre gyakrabban volt a tanulmányok tárgya annál is inkább, mivel a Magyar Levéltárosok Egyesületén (MLE) belül 1989-ben megalakult a Számítástechnikai Szekció. Az általános levéltárak, az állami szaklevéltárak és az egyházi levéltárak munkáját egyaránt áttekintette egy-egy bővebb, összefoglaló tanulmány, rendszeresen közzétett, 18 Az utolsó szerkesztői közreműködésével készült szám: 1987. 1. sz. 19 Az utolsó szerkesztői közreműködésével készült szám: 1989. 4. sz. 70 éves a Levéltári Szemle
