Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: Trianon árnyékában – Bihar megye levéltára és levéltárosai
94 Levéltári Szemle 70. évf . bizonyítvány kiállításával, amivel egy árvaházban felcseperedett Békés megyei diáknak segített bejutni a Ludovikára. A visszaemlékezés szerint Nadányi nem sokat tétovázott: „Reszegi, kérem! Ennek a nemes fiatalembernek kiállítunk Thormay Béla névre, természetesen téhá ipszilonnal, egy Zsigmond király korából származó nemesi igazolást [...] egy példányban hiteles másolatként.”67 Más volt a helyzet Nagyváradon 1944-ben... Nadányi segíteni próbált a gettóba került költő barátján, Zsolt Bélán és családján, akiket társadalmi szerepvállalásuk és vagyonuk miatt mindenki ismert a városban. Zsolt nevelt lánya, a – nem sokkal később Auschwitzban meggyilkolt – 13 esztendős Heymann Éva, a „magyar Anne Frank” ezt így élte meg: „Azt is elfelejtettem beléd írni, kis Naplóm, hogy most az árjáknak nem szabad a zsidókhoz elmenni. De Nadányi Zoltán bácsi minden este eljön Ágihoz68 és Béla bácsihoz, csak az a baj, hogy nem tud nekünk hamis iratokat szerezni, pedig ő a főlevéltáros. A levéltárban sajnos csak hamis dédanya meg dédapa lenne, de Béla bácsinak hamis katonairat, hamis bejelentőlap és mit tudom én még mennyiféle irat kellene, de ilyesmik nincsenek a Nadányi Zoltán bácsi levéltárában. Egyébként Zoltán bácsi éppen olyan szomorú, mintha zsidó lenne, pedig ő aztán igazán árja!” 69 Heymann Éva leírását megerősíti Zsolt Béla visszaemlékezése is a Pest Megyei Igazoló Bizottmány iratai között, amely szerint „búvóhelyemen naponta meglátogatott, bújkáló politikai barátaimmal rajta keresztül tartottam fenn a postai kapcsolatot. Menekülésem előkészítésében személyi bátorsága kockáztatásával támogatott.” Ugyanezen ügyiratban található Kanitz László nyilatkozata is: „Köztisztviselő létére, mint főlevéltáros részemre hamis iratokat szolgáltatott ki az üldöztetésem ideje alatt és evvel megmenekültem a deportálástól.”70 Nadányi felesége révén maga is érintett volt, nejének testvére és édesanyja is haláltáborban pusztultak el. 71 Nadányi 1945-ben a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Megyei Levéltárba jelentkezett szolgálattételre, ám betegségére hivatkozva 1948 februárjában nyugdíjaztatását kérte. 72 Habár jó barátja, Zilahy Lajos javaslatára elkezdett szovjet költőket fordítani, 1949 után tiltólistára került, művei haláláig nem jelenhettek meg. 73 67 Cseres, 1976: 14. 68 Rácz Ágnes, Zsolt Béla felesége. Első házasságából született leánya volt Heymann Éva, akinek a naplóját 1947-ben ő adta ki. 69 Zsolt, 2011: 117. 70 MNL PML XVII. 401. 1153/1945. 71 MNL PML XVII. 401. 1153/1945. 72 MNL PML IV. 475. a. 144/1947. 73 Tagja lett a Szovjet-Magyar Irodalmi Társaságnak is. MNL PML XVII. 401. 1153/1945. Szálkai Tamás
