Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: Trianon árnyékában – Bihar megye levéltára és levéltárosai
82 Levéltári Szemle 70. évf . Szálkai Tamás Trianon árnyékában – Bihar megye levéltára és levéltárosai ✴ „Megvallhatjuk egész nyíltan most már, hogy Bihar vármegye magyar lakossága, de különösen Nagyvárad soha sem gondolt arra, hogy területe valaha is elszakadhasson Magyarországtól [...] túlzó oláhok voltak itt is, de ezek maguk sem mertek arra gondolni, hogy tervezgetéseik nagyított formában válnak valósággá” – emlékezett vissza a trianoni megyecsonkításra Molnár Imre vármegyei főjegyző 1938-ban. 1 Bihart nagyon súlyosan érintette az új országhatár meghúzása: székhely, épületek és gyakorlatilag vagyon nélkül maradt. Kérdés, hogy egy ilyen nagyon nehéz gazdasági helyzetben mennyi figyelmet szentelt, szentelhetett a megye vezetése nagy értékű történeti levéltárának. Román fennhatóság alatt A megszállást követően a magyar közigazgatást – részben eredeti formában – átvették a románok, volt olyan tisztviselő, aki elmenekült, ám sokan a helyükön maradtak. A levéltárra senki nem fordított különösebb gondot: az iratanyag Nagyváradon maradt a megyeházán, s a korábbi főlevéltáros, Osváth Lajos is vitte tovább hivatalát. A Nagyvárad című lap 1920 decemberében a millenáris ünnepségekre készült, Feszty Árpád által festett Zsolt vezér menyegzője című festmény raktárba helyezése 2 kapcsán ejtett néhány szót a „hatalmas” levéltárról, amely ekkor a megyeháza (korábbi Tisza Kálmán) tér felőli földszintjén helyezkedett el tizennyolc helyiségben, 3 amelyek közül a hatalomváltást követően öt szobát a közélelmezési hivatal részére ki kellett üríteni, s az iratokat a többi helyiségbe és az udvari „garage helyiségbe” bezsúfolni. 4 ✴ E tanulmány a Bihar vármegye levéltárának történetét bemutató nagyobb terjedelmű kézirat 1920– 1950 közötti időszakának eseményeit rövidebb változatban ismertető része. 1 Molnár 1938: 11. 2 A festmény a megyeháza Dísztermét díszítette, ám a román hatóságok múzeumi raktárba szállíttatták mint a „magyar múlt utolsó emlékét”. 3 A 18 helyiség egy zárt folyosóból nyílt. 4 A több helyen cenzúrázott cikk szemléletesen mutatja be, hogyan zajlott a festmény keletkezésére vonat kozó ügyirat keresése: „régi írások tömkelegének illatától terhes szobába lépünk, ahol a pontos indexek útmutatásai nyomán nekirugaszkodik Gergely úr és elkezd mászni a tetőzet felé [...] két kézzel megragadja egy óriási iratcsomó kötését [...] s leszállítjuk a húsz-harminc kilós csomagot.” Perédy, 1920: 3. LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
