Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
29 2020/1. ▪ 21 – 39. és onnan egy Frommer pisztollyal meg nemzetvédelmi jelvénnyel tért vissza. Azt állította, hogy a bűnjeleket egy bőröndben, harisnyák között találta. Kovács Aladárnak régen volt ugyan fegyvere, de Steyer gyártmányú, a bizonyítékot így nem ismerte el. Március 12-én aztán az ÁVH egy különítménye jelent meg a községben és lakásukról elhurcolta a gyanúsítottakat. Miként válhatott fővádlottá az a Kovács Aladár, aki a gyilkosságban nemhogy nem vett részt, de órákkal korábban elhagyta a helyszínt? Bizonyos tekintetben ideális bűnbaknak tűnhetett, hiszen korábban sok összetűzése akadt a faluban. 1945-ben a falubeliek vitték el ingóságait, amiket kérésre sem voltak hajlandók visszaadni: a pereskedés számos konfliktus forrása volt. 47 Az 1949-es rögtönítélő bírósági eljárás során mindvégig hangsúlyozták Kovács Aladár és Horthy kapcsolatát (Novara), ami kiegészült az életmódját (cselédtartás) és a rendszerrel való szembenállását taglaló epizódokkal. „Politikai beállítottsága rendszerellenes volt, a szövetkezeti mozgalom ellen foglalt állást.”48 Berényi Kálmán a németbarátságot emelte ki.49 A tárgyalás nagyon hamar elkanyarodott a gyilkos ságtól, és a rendszert érintő jelenségekkel foglalkozott. Az alacsony termetű, gyors beszédű Kovács Aladár meggondoltan és logikusan védekezett, de az eljárás célja nem az igazság felderítése volt. A politikai él a sajtóban is megjelent. Az újságcikkek többsége az MTI-hírt vette át, amelyben „gyilkosságra felbujtó nyugatos kulákgazda” szerepelt. 50 Megfigyelhető a kísérlet az ügy földrajzi kiszélesítésére is. A járási értekezleten a gyilkosság tárgyalásánál felhozták, hogy Jászjákóhalmán és Jászboldogházán is kaptak fenyegetéseket a párttitkárok.51 A kiterjesztés további lehetőségét adta a napok ra rá bekövetkező jászboldogházi eset, amikor „kulák felbiztatásra Pozsonyi István községi közellátási kisegítő megtámadta az MDP helyi titkárát azzal, hogy megölje.” Valójában a konfliktus hátterében ott is magánjellegű nézeteltérés állt. 52 Feltűnő, hogy a bírósági tárgyaláson többször is előkerült Kovács Aladár fellépése az iskolák államosításával szemben: feltételezhető, hogy ezzel az ügyet Pócspetrihez 53 kívánták kötni. Ez a szál azonban hamar elsikkadt. 54 47 MNL JNSZML XVII. 546. 1946. III. 14. 48 BFL VII.5.c. 4380/1949. 49 Ua. 50 MTI Belföldi Hírek: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/mnl_mti_napihirek_belfoldihirek/. Délmagyarország 1949. III.13.; Népszabadság 1949. III.13.; Népszava 1949. III.13. Részletesebb tudósítás: Népszabadság 1949. III. 20. 51 MNL JNSZML XXXV. 41. 2. 30. 52 Besenyi, 2008: 198–199. 53 Szabó, 2012: 853–855. 54 MNL JNSZML V. 633. 1948. VI. 8. Fejszecsapások
