Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
27 2020/1. ▪ 21 – 39. A szocialista történetírás a pusztamonostori földreformot olyannak láttatta, amely az elnyomottak érdekeit képviselte a megyei fórummal szemben.38 Ehhez ké pest több kárvallott kapcsán merülhet fel a magánbosszú gyanúja. Így Kovács Aladár földjét „népellenesség” és „németbarátság” címén foglalták le és osztották szét. 39 Pethes Antal ellen nem annyira „népellenes” bűnt, hanem inkább személyes sérelmeket hoztak. A fő vádak Pethes „munkásellenes” magatartását taglalták, így azt, hogy munkásainak „a szokásos béreknél kevesebbet fizetett,” a főszolgabírónál tartott értekezleten „munkásellenes irányban működött és szerepe volt abban, hogy a főbíró két munkásvezetőt internálni akart,” valamint a légiriadó alatt is dolgoztatta munkásait, mondván „akit megöl a bomba, azt a munkásokkal majd elföldelteti.” Az Országos Földbirtokrendező Tanács szerint az „inkriminált magatartás [...] az ellentétes tanúvallomásokból [...] nem volt megállapítható, de még a valóság esetén sem lettek volna a vádbeli cselekmények az elkobzás megállapításához elégségesek.” Ennek ellenére 1946 májusában csak tanyai lakóházát szolgáltatták vissza, mivel földjeit és gazdasági felszereléseit addigra már szétosztották. A javaslat az eszközöket a juttatottak birtokában hagyta, az akkor közel hetven éves Pethes Antalnak pedig az ország más részén javasolt cserebirtokot szerezni. 40 Nem mondható el tehát, hogy bármelyik félnek kedveztek volna az ítéletek. A parázsló konfliktusokat még tovább szították az októberi események, amelyek elindítója az a huszonnégy éves Király László volt, aki állítólag papi hivatását cserélte politikai karrierre, amikor 1945-ben adóügyi jegyzői minőségben Pusztamonostorra került, majd a kommunista párt titkára lett. Személye hamarosan a pártja számára is vállalhatatlanná vált: amikor a megye kommunista főispánja arról értesült, hogy Király sorozatos törvénytelenségeket követett el a választói névjegyzékek összeállításakor, a visszaéléseket egyébként készségesen eltussoló főispán felfüggesztette. 41 1945 októberében, amikor a földhözjuttatottak nem kapták meg a vetőmagot, Király a Futurától42 követelte az igények kielégítését. A elégedetlenkedők kétszáz fősre duzzadt tömege végül megrohamozta az épületet és kifosztotta a raktárt. A sikeren felbuzdult Király László az elöljáróság ellen kezdett uszítani. A főjegyző lemondatását követően Király vette át a község irányítását. Rémuralma során Borbély Miklós játszotta a végrehajtó szerepét.43 Király László uralma tíz napig tartott, tetteiért bíró ság előtt kellett felelnie. Borbély Miklóst végül nem kérték számon, a büntetőeljárás során nem merült fel a neve, de Király bukása érzékenyen érintette és időlegesen háttérbe szorult. 38 Továbbiak: Mezőberény, Jászfényszaru, Hajdúhadháza. Jenei, 1970: 144. 39 MNL JNSZML XVII. 546. 1946. III. 14; 1946. III. 22. 40 MNL JNSZML XVII. 546. 36.722/1946 41 Csönge, 2014: 295. 42 Futura: Magyar Szövetkezetek Áruforgalmi Részvénytársasága (lásd Viszket, 2013.) 43 BFL XXV. 2. b. 2719/1948. Fejszecsapások
