Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai
70 Levéltári Szemle 70. évf . vissza kellene keresnünk az ügyet. 56 A fent felsorolt alapadatokon túl azonban sem milyen újabb adatot nem lehet feltárni a jegyzőkönyvekből: sem a tárgyalt ügyről, sem a tárgyalás részleteiről, mindezeket a megsemmisült ügyiratok tartalmazták a tanácsosok egyéni véleményével együtt. Az uralkodói döntés (rezolúció) szövege viszont a legtöbb esetben fennmaradt a máshol megőrzött ügyiratokon. Az elmondottak alapján úgy vélem, azt leszögezhetjük, hogy Ember Győző kutatásainak eredményei pótolhatatlan értéket jelentenek a 18. század története iránt érdeklődők számára, még akkor is, ha válogatása szubjektív és gyűjtése részleges. Elvégzett feltáró munkája azonban az 1945. évi pusztulás miatt kivételesen értékes, főként kéziratos cédulagyűjtése miatt. Az 1933–1934 folyamán készített két kötegnyi eredeti cédula ugyanis fennmaradt hagyatékában,57 ezt ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. Ezeken felfedezhetők javításai 1936-ból és 1958-ból. Ember Győző már 1989-ben utalt a vele folytatott beszélgetésben arra, hogy tervezi egy nagyszabású tanulmány és forráskiadás elkészítését, amelynek gépelési munkái 1983-ra befejeződtek.58 E terve nem volt újkeletű: már 1957-ben is ki akar ta adatni az Államtanács tagjainak a magyar ügyekben írásban adott véleményeit, bemutatva a döntések előkészítésében játszott szerepüket. Részben a vótumok teljes közlését tervezte, részben csak a kivonatokét (hiszen kiegészíteni már nem tudta volna), magyarázó jegyzetekkel, a Fontes sorozatban, kb. 60 nyomtatott ív terjedelemben (ideértve egy 20 ívnyi bevezető tanulmányt is). Tervei szerint 1958-ra, esetleg 1959-re megjelenhetett volna az Akadémiai Kiadónál. Ehhez 1956. szeptember 26-án meg is szerezte a támogatást az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának osztályvezetőségi ülésén, amikor pótlólag felvették (a XVI. századi urbáriumok forrásközléssel együtt) az osztály könyvkiadási tervébe, azzal a megjegyzéssel, hogy „a Staatsrat iratoknak a kiadása sürgősebb”.59 A nagyívű publikáció azonban egyre csak váratott magára. Sokáig szerepelt ugyan mind az MTA II. osztályának, mind 56 Ember Győző is tervezte, hogy összekapcsolja a Magyar Királyi Udvari Kancellária és az Erdélyi Udvari Kancellária irataival az államtanácsi bejegyzéseket. MNL OL P 2093 Staatsrat proto collumok. Anyaggyűjtés. Az ma már nem állapítható meg, hogy ennek az oka összefügg-e az iratanyag megsemmisülésével, vagyis azzal, hogy így máshonnan kell rekonstruálni az ügyeket. Vö. Kovács, 2018: 18. 57 MNL OL P 2093 „Staatsrat protocollumok cédulamutatói” néven. Továbbra sincsenek meg azok a cédulák, amelyeket állítólag az Országos Levéltár még az 1960-as évek elején vásárolt meg az Emberrel egyidőben Bécsben kutatott Csapodi Csabától, és amelyek az Államtanács 1780-as évekbeli ügyeiről szólnak. Fazekas, 2015: 416. 754. lábjegyzet. Feltehető, hogy mégis Csapodi hagyatékának rendezetlen részében találhatók az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. 58 Erdmann, 1989: 44. 59 AL V. 102. 1956. évi osztályvezetőségi ülések. 3/4. dosszié. 1956. szeptember 26-i ülés. 2. napirendi pont. És lásd Ember Győző saját iratai között a kéziratos jegyzékében, „új javaslat”-ként feltüntetve: MNL OL P 2093 MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, 1958. Az 1958. ápr. 16-i ülés anyagához Ember Győző feljegyzése és a bővített, gépelt új javaslatok, 3. o. Kulcsár Krisztina
