Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Levéltár│Történet - Kulcsár Krisztina: Ember Győző 18. századról folytatott bécsi kutatásai

64

Levéltári Szemle 70. évf

.

léte érthetően a karácsonyi ünnepnapok miatt volt, ezek után 1934. január 16-án, kedden ért Bécsbe Csapodi Csabával, személyvonaton.

25

Ember Győző bécsi levéltári kutatásai és publikációi

A Bécsben kutatók az 1930-as években egyszerre két kutatási témát adhattak meg kutatói űrlapjukon (Forscherbogen). Ember Győző (kutatói lapján németesen, Viktor Emberként szerepel és így is írta azt alá) az Államtanácsot és annak magyar vonatkozásait jelölte meg Szekfű Gyula javaslatára. Később, 1934. március 9-én ugyan az országos főbiztosságot is megadta kutatási témaként, de valójában ezen a témán nem dolgozott, mivel kutatói lapján nincs nyoma semmilyen kikérésnek. (Jelentése tanúsága szerint azonban a szabad idejében ennek a hivatalnak a történetét írta meg, tehát a kutatás tervei között szerepelt, bár végül feltehetően az augusztusban gyűjtött adatai használta fel.

26)

Bécsi kutatásainak súlypontját tehát az Államtanács (Staatsrat) és annak magyar vonatkozásai jelentették. Az Államtanács 1761 januárjától működött, létrehozásakor az volt a cél, hogy ily módon egységes belpolitikai alapelvek szerint irányíthassák a Habsburg Monarchia különböző tartományait. A tanács ténylegesen csak tanácsadó szerepet töltött be, nem kapott hatósági feladatokat. Az államtanácsosok (Wenzel Anton Kaunitz-Rietberg államkancellárt kivéve) más hivatalt nem viseltek, így másnak nem nyilatkozhattak, sőt mintegy titoktartásra is kötelezték őket. Feladatuk az volt, hogy véleményt nyilvánítsanak volt a legkülönfélébb ügyekben. Egyik tagjuk, Anton Maria Stupan államtanácsos szerint az Államtanács egy „titkos eszköz” volt, amelytől a királynő tetszése szerint kért véleményt.27

Tagjai kö

zött három főrangú államminiszter volt (kezdetben Kaunitz gróf, Leopold Joseph von Daun, Friedrich Wilhelm von Haugwitz), valamint három alacsonyabb rangú államtanácsos: Heinrich Blümegen gróf (később államminiszter), Egyd Valentin Borié és az előbb említett Stupan báró. Az Államtanács egyedisége és „titkossága” azt is jelentette, hogy más hivatallal nem levelezett, tagjai csupán az uralkodóhoz benyújtott felterjesztéseket véleményezték. Ezeket az iratokat az államtanácsnál nem iktatták (csupán évenkénti sorszámot adtak az ügynek), és mivel azokat tárgyalás után visszaküldték az érintett hivatalnak, nem kerültek irattárba sem. A beérkezett ügyiratot előkészítették a tárgyalásra: kivonatolták a tényállást, és összefoglalták az alsóbb fokú hivatalok véleményét. Ezeket a dokumentumokat azután köröztették az államtanácsosok között, akik rávezették véleményüket a vótumívre. Ezeket a véleményíveket nem kollegiális alapon töltötték ki, hanem fordított rangsorrendben 25 MNL OL K 830 1. tétel, 1934. jan. 14. Csapodi Csaba levelezőlapja Angyal Dávidnak.

26 MNL OL K 830 2. tétel, 1934. Ember Győző jelentése. Az elkészült tanulmány nyomtatásban megjelent: Ember, 1934.

27 Ember, 1959–1960: VII. 176. No. 97.

Kulcsár Krisztina