Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Beszámoló a Levéltári Szakfelügyelet 2019. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól

16

Levéltári Szemle 70. évf

.

az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (19,2 millió Ft), illetve Székesfehérvár Városi Levéltár és Kutatóintézet (13,8 millió Ft). Itt is érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy 12 közlevéltár, vagyis az ebbe a körbe tartozó intézmények egynegyede egyáltalán nem tudott saját kiadványra vagy kiállításra költeni a vizsgált időszakban. Fontos kiemelni, hogy ezen feladatokat nagy mértékben – sőt sok közlevéltárban kizárólagosan – csak pályázati források, elsősorban NKA-pályázatok révén sikerült teljesíteni; enélkül a közlevéltárak publikációs tevékenysége szinte életképtelen volna.

■ Informatikai fejlesztésre, beruházásra fordított összegek a vizsgált időszakban

A vizsgált levéltárak informatikai fejlesztései még a korábbiaknál is nehezebben ösz

szegezhetők, mivel nem csak az önálló költségvetéssel nem rendelkező felsőoktatási, illetve szaklevéltárak, de az MNL tagintézményei esetében sem sikerült mindig pontos információt szerezni az adott intézményben lezajlott számítástechnikai fejlesztések értékéről. Az MNL tagintézményei általában központi pályázati forrásból kaptak számítástechnikai eszközöket néhány százezer Ft-tól akár több tízmillió Ft-ig terjedő értékben meglehetősen nagy eltéréssel, de más levéltárak esetében is leggyakrabban a fenntartó központi költségvetésében jelentkeznek ezek az összegek. Feltűnő ugyanakkor, hogy a 47 közlevéltárból 11, vagyis majdnem minden negyedik intézmény vezetője jelezte, hogy 2014 és 2018 között semmilyen informatikai beruházás nem történt, ami az informatika fejlődését és a levéltárhasználók (vagy potenciális levéltárhasználók) elvárásait tekintve meglehetősen riasztó adat.

■ Részesült-e pályázati támogatásban a levéltár a vizsgált időszakban? Ha igen, mikor, milyen témában és milyen összegben?

Sokkal pontosabb képet kaphatunk a pályázati források elnyeréséről és felhasználásáról az egyes közlevéltárakban, mivel ezen a téren lényegében minden közlevéltár tudott adatot szolgáltatni. Tanulságos, hogy a 47 közlevéltárból csak 6 intézmény nem pályázott vagy nem nyert semmilyen pályázaton, vagyis a levéltárak 87%-a fontosnak tartotta ezeknek a forrásoknak a felhasználását. Rendkívül tanulságos az elnyert pályázati források összértéke is: ilyen jellegű támogatás összesen több mint 1,5 milliárd Ft (pontosan 1.521.793.754 Ft) értékben érkezett a közlevéltárakhoz, amelyhez az MNL 2 630 000 000 Ft-os KÖFOP projektjét is hozzászámítva a magyar közlevéltári szféra a vizsgált időszakban hozzávetőleg 4,15 milliárd Ft pályázati pénzt használt fel. Ez utóbbi összeget ugyanakkor nem lehet kivetíteni a közlevéltárak egészére, mivel a KÖFOP-projekt az intézmények többségét – a felsőoktatási és a szaklevéltárakat – egyáltalán nem érintette. A magyarországi közlevéltárak az említett KÖFOP-projekten kívül átlagosan valamivel több mint 32 millió Ft-os támogatást tudtak szerezni a vizsgált időszakban.

Cseh Gergő Bendegúz