Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához

29

2020/2. ▪

18

–

32.

netalán tervezése balesetet okozott. A székesfővárosi tanács 1901. július 8-án tizenhárom tervrajzot és két iratot küldött meg a törvényszéknek, amelyeket az 1901. december 30-án küldött vissza.39

A büntető törvényszék iratai ebből az időszakból nem maradtak fenn, így nem tudható, hogyan zárult az ügy.

Összegzés

Az építészettörténeti kutatás számára mindebből annyi a lényeges, hogy Márkus 1899-ben a bécsi szecesszió hatása alá került, s ez teljesen átalakította az építész formakincsét. Más, 1899 előtt tervezett épületei, így például a Lipótvárosi Kaszinó tánctermének díszítései,40

Szécsi Kálmán bérháza,

41

vagy a Farkas és Faragó cég la

katosműhelye42

és saját első bérháza (Peterdy utca 36.) neobarokkosan túldíszített, historizáló elemekkel dolgozó művek. A váltást mutatja az Új idők című lap 1899. jú lius 30-i számában megjelent ideálterve43 a Petőfi-házról, amely egyértelműen a Joseph Maria Olbrich tervezte bécsi Secession 1898-ra kész kiállítási épületének transzponálása. (4. kép)

Ez Márkus első ismert, nyomtatásban megjelent grafikája, amelyet még sok, a nemzetközi, ostorcsapásos irányvonalat követő rajz fog követni, főként az 1902-ben indult Művészet című lapban. A Petőfi-ház ideáltervét ismertető újságcikkben valóban megjegyezték, hogy „magyarság kevés van a tervben”.

44 A rajz kísérleti jellegét maga Márkus is elismerte, a már ekkor elvárt kritériumnak, a „magyarosnak” pedig később, a kecskeméti Cifrapalota épületével tett eleget. 39 BFL IV. 1407. b. 831/1901-III

40 Budapest, V. Zrínyi utca 5. – Nádor utca 10. (1894–1897)

41 Budapest, XIII. Lehel utca 33. (1897)

42 Lebontva, a telek mai címe: Budapest, XIII. Jász utca 33. (1897)

43 Új Idők, 5. évf. 31. sz. 1899. július 30. 96–97.

44 A Petőfi-ház ideáltervéről ezt írta az Új Idők: „Milyen legyen a Petőfi-ház? Jókai, aki ebben a kérdésben bizonyára a legkompetensebb: múzeumról lévén szó, görög stílusú épületre gondolt. Bizonyos is, hogy minden világra szóló stílusok között ez a legnemesebb és ezért legjobban illik ahhoz, aki minden költők között a legnobilisabb és legegyszerűbb volt. Ámde magyarsága mindennél előbbre való és éppen ezért főként már is megnyerték annak az eszmének, hogy az új templom lehetőleg magyar stílusú legyen. Tudniillik, ha építészeink meg tudják csinálni. Talán Lechner, ha még nem fáradt bele a copffal való nehéz és költséges küzdelmeibe. / Egyébként minden előleges szóbeli vita helyett az Uj Idők megkért egy fiatal és zseniális építészt, Márkus Gézát, hogy készítsen – ha bár futólagos – tervet is: milyennek képzeli és szeretné ő a Petőfi-múzeumot? Művészetünk képzeletének érdekes szülöttét íme közreadjuk. Nem mondhatnók, hogy bennünket teljesen kielégít, de tudjuk, hogy őt sem, a maga munkáját ezúttal Márkus Géza is kísérletnek tekinti csupán és bizonyára vannak új eszméi, ha egy végleges terv készítésére lesz szükség. A mi véleményünk szerint a projektum így is becses, silhouettje határozottan szép és stílusának szecesszioniszmusa, a középső tornyot eltekintve, nemes, tiszta, sőt sokban új is. Különösen jó gondolat a nagy relief-mezők alkalmazása és az urnák ötletes díszítése. Sajna, hogy magyarság kevés van a tervben, pedig – ismételjük – ez a fődolog. Hitünk szerint Petőfi házának éppen magyarságával kell kiválnia e kozmopolita Budapesten.” Petőfi háza. Új Idők, 1899. július 30. 114.

Megkerült tervlapok