Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
27 2020/2. ▪ 18 – 32. A XIV. kerületi Thököly út 80. (32699-es helyrajzi számú) telket 1898. szeptember 16-án vette meg 34 000 Ft-ért. 1900-ban erre a telekre Deutsch Lipót jogát jegyezték be, az ő engedélye nélkül sem megterhelni, sem eladni nem lehetett. Ezt a korlátozást nem sokkal később, március 27-én törölték. A telekre Márkus tulajdonlása idején jegyeztek be zálogjogot Spiegel Adolf javára, akinek e joga miatt 1899-ben a Márkussal szemben követeléssel fellépő Jelinekék javára már nem lehetett bejegyezni újabb terhet. 1902-ben az ingatlant elárverezték, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vette meg 40 000 koronáért.32 Elképzelhető, hogy a telekre szintén Márkus tervei szerint került épület, azonban a tervek nem maradtak fenn. Azt sem lehet bizonyítani, hogy a 33879-es helyrajzi számú, VII. kerületi Almássy tér 17. szám alatti ingatlan lett volna a cseretelek, mindenesetre Márkust ehhez a telekhez is fűzte ekkor érdekeltség. Az Almássy térre ugyanis már 1899-ben megtervezte azt a bérházat – ugyancsak a maga részére –, amelynek engedélyezési rajzait 1899. május 31-én bélyegezte felül a székesfővárosi iktatóhivatal.33 (3. kép) Ezt a telket Márkus 1899. április 29-én vette meg. Május 2-án Deutsch Lajos részére korlátozást jegyeztek be, amely szerint az ő engedélye nélkül nem adható el. 1901. június 21-én azonban elárverezték és november 27-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vásárolta meg 133 500 koronáért.34 Márkus terve tehát itt sem valósult meg. A ma is álló épület, amely alaprajzában és tengelykiosztásában egyébként követi a Márkus által megfogalmazott beépítési elképzelést, 1902-ben Mellinger Artúr terve szerint épült fel. 35 Figyelemre méltó, hogy Márkus 1897–1899-ben számos építkezést vállalt, 1900– 1901-ben azonban szinte semmit.36 A pénzügyi bajokból feltehetőleg egy Kecskemét városától kapott megbízás húzta ki, ez lett a Cifrapalota néven ismert városi bérház és Kereskedelmi Kaszinó épülete (Rákóczi út 1., 1902–1903), amely megbízást minden valószínűség szerint Kada Elek37 polgármesterrel való személyes ismeretségének köszönhette. 38 32 BFL XV. 37. c. tbsz. 2896, hrsz. 32699 33 BFL XV. 17. d. 329 – 33869, fol. 1–6. 34 BFL XV. 37. c. tbsz. 4560, hrsz. 33879 35 BFL XV. 17. d. 329 – 33879, fol. 8–18. 36 Az Építő Ipar című szaklap alapján 1897–1899-ben öt építkezést vállalt, az Építési ügyosztályok tervanyaga alapján további négy építkezést, legközelebb azonban csak 1902-ben tervezett olyan épületet, amelynek megvalósulását megbízás biztosította. Ezeken felül számos tervpályázaton indult, illetve ideáltervet készített. Márkusnak a kutatás jelen állás szerint az építészeti és szobrászati alkotásokat tekintve mintegy 72 tételes, a grafikákat, újságcikkeket, díszletterveket, operett-szövegkönyveket, tárgyterveket nézve további 58 tételes oeuvre-katalógusával külön tanulmányban tervezem foglalkozni. 37 Kada Elek (1852–1913), ügyvéd, Kecskemét város polgármestere volt 1897 és 1913 között. 38 Simon, 1983: 55–59. Megkerült tervlapok
