Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Karlinszky Balázs: A felzárkozás sajátosságai. Digitalizálás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban
13 2020/2. ▪ 5 – 17. Mindezek jól szemléltetik, hogy az egyházi levéltárak között a helyi sajátosságok, az őrzött irattípusok – esetünkben az anyakönyvek – fajtái, az általuk lefedett korszakok és az eltérő szabályozások egyházmegyénként különböző mértékű kutathatóságot tesznek lehetővé mind a hagyományos, kutatótermi, mind a világhálós kutatás tekintetében. Veszprém sok szempontból hátrányosabb helyzetben van, hiszen sem az egyházmegye teljes plébániaállományának anyakönyveit, sem az egyes bejegyzéstípusoknak megfelelő 90–60–30-as szabályozást nem tudjuk érvényesíteni, és nincs másodpéldány gyűjteményünk sem 1895. október 1-ét megelőzően. Az I. világháborút követő országhatár módosítások az akkori veszprémi püspökség területét nem érintették, így az illetékesség alapján a máshol ugyancsak nagyobb érdeklődésre számot tartó, határon túli anyakönyvekkel sem rendelkezünk. Ezek a tényezők e-kutatás szolgáltatásunk gazdaságos működtetésére vannak hatással. Eredmények 2019. december 27-ig közel 437 000 felvételt készítettünk: az eredeti és az e-kutatásban szolgáltatott majdnem 395 000 fénykép közel 2,2 TB tárhelyet foglal el. Az eredeti és a szolgáltatott fényképek számbeli különbsége abból adódik, hogy állományvédelmi okokból „védett” évkörbe tartozó iratokat is fényképeztünk, így például az 1950 utáni püspöki körleveleket és a központi kancelláriai levelezés iktatókönyveit, továbbá bizonyos anyakönyvi másodpéldányokat és eredeti plébániai anyakönyveket. Utóbbiakra jellemző, hogy a 19. század első felétől-közepétől már anyakönyvi típusok szerint vezették a köteteket (keresztelés, esketés, halálozás, de előfordulnak a bérmáltak, megtértek, vegyes házasságból származók matrikulái is), és ezek nem egy esetben évkörüket tekintve részben vagy egészben védett időszakot foglalnak magukban. Ilyen esetben a levéltári egység integritását szem előtt tartva eltekintettünk a teljes kötet közzétételétől. Az előző oldali összefoglaló táblázatban tekinthető át digitalizált fényképállományunk. Szembeszökő az anyakönyvi jellegű sorozatok nagy aránya: az anyakönyvi másodpéldányok (53,52%), a bérmálási anyakönyvi másodpéldányok (8,54%), illetve az eredeti plébániai anyakönyvek (18,97%) együttesen a közzétett képállomány több mint négyötödét (81,03%) teszik ki. Az összehasonlíthatóság végett érdemes ezen adatokat összevetni az egyházi levéltárak által közzétett forrástípusokra vonatkozóan. 11 A túloldali táblázat alapján megállapítható, hogy a VFL online elérhető anyagát döntően meghatározza az anyakönyvi típusú iratok közzététele. A többi kategória dokumentumainak aránya – még ha egyes irattípusok besorolásán érdemes is eltöprengeni – elmarad az egyházi levéltárak online szolgáltatott irattípusaitól. 11 A táblázat jobb oldali oszlopára lásd Lakatos Andor: Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban – megfigyelések egy kérdőíves felmérés alapján. Levéltári Szemle 2019. 2. sz. 22. A felzárkózás sajátosságai
