Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - In memoriam - Labádi Lajos (Georgiádes Ildikó – Tánczos Roland)
100 Levéltári Szemle 69. évf . Labádi Lajos 1953–2019 A volt vármegyeháza homlokzatán lengő fekete zászló jelezte 2019 júniusában a Szentes városát és a közgyűjteményi szakmát sújtó pótolhatatlan veszteséget. Az elmúlás szomorú szimbólumát a fájóan korán, élete 66. évében elhunyt kollégánk, igazgatónk, barátunk, Labádi Lajos emlékére helyeztük el. Még most is hitetlenkedve írom az emlékezés sorait, pedig tudtunk a súlyos betegségről. A kórházi ágy mellett mégis bíztunk a felépülésben és a jövő terveinek megvalósulásában. Reményeink egy pillanat alatt semmivé foszlottak. Labádi Lajos 1953. szeptember 3-án született Szentesen. Alsó- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1977-ben magyar–történelem szakos tanári diplomát, 1982-ben az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán levéltárosi oklevelet szerzett. A főiskola befejezését követően a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárának lett munkatársa, amely egyetlen munkahelye volt pályája során. 1977-től segédlevéltáros, 1980-tól levéltáros, 1987-től főlevéltáros, 1995 és 2010 között a levéltár igazgatója, 2011-től főtanácsos. Kutatási területe a közigazgatás- és politikatörténet, sajtótörténet, építészettörténet, heraldika, biográfia. Főbb kutatási korszakai a neoabszolutizmus és a dualizmus kora, illetve a Horthy-korszak. Több önálló és társszerzőkkel írt munkája jelent meg nyomtatásban, köztük számtalan hiánypótló, elsőként megkutatott forrásanyagra épülő szintézisek és alapmunkák szerzője volt. Szentes város közigazgatása és politikai élete (1849–1918) , Szentes (Városismertető album), amely két kiadást is megélt. Szentes többszázéves történetét időrendben bemutató Szentes története évszámokban. Várostörténeti kronológia (1075–1945), a Szentes város díszpolgárai 1881–2007 , illetve A szentesi városháza építéstörténete címmel megjelent munkái, a műfaj módszertanában is újat nyújtottak. A történelem segédtudományai közül leginkább a címertan foglalkoztatta. 1989-ben jelent meg Szentes címertörténete címmel írt tanulmánya. Ezt követően hat község címerének történetét kutatta és tervezte meg. A címerek tervezésekor fontosnak tartotta, hogy a „tudomány is érvényesüljön, de a község lakói is megtalálják a címerben múltjukat és a jelenüket. Érzelmileg is azonosuljanak a jelképpel és büszkén vállalják azt”. Ismeretterjesztő cikkei évtizedek óta jelentek meg a Szentesi Élet hasábjain, de a Honismeret, a Levéltári Szemle, az Orvostörténeti Közlemények és a Bácsország szerzői között is megtaláljuk a nevét. Rendszeresen tartott tudományos és ismeretIN MEMORIAM
