Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Mákos Judit – Szabóné Maslowski Madlen: Fókuszban a papír. Beszámoló az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára tematikus foglalkozásairól

69

2019/4.

A foglalkozásokon először bemutattuk a papír- és írástörténeti kiállításunkat. Az emberiség kultúrájának kezdetétől, az őskortól kezdve beszélgettünk az őskor művészetének legismertebb emlékeiről, a barlang- és sziklarajzokról és a képírás jelentőségéről. Szót ejtettünk arról, hogy a barlang- és sziklarajzokon megjelenő ábrák fellelhetőek például állati csontokba, agancs- és agyardarabokra karcolva is. Ezután áttértünk az ókor emberére, aki már maga alakította ki és hozta létre az írásra alkalmas anyagokat. Beszélgettünk az egyiptomiak kőbe vésett történeteiről és a görög kultúrára oly jellemző díszített kerámiákról, valamint az azokhoz köthető cserépszavazásokról is, továbbá az ókori népi vallásosság egyik legjellegzetesebb produktumáról az ólomlemezre íródott átoktáblákról. Szóba kerültek a viasz- és agyagtáblák is, illetve az, hogy a történelemben először az ékírásos agyagtáblákról készültek pontos, hiteles másolatok az úgynevezett negatív formák segítségével. Az íráshordozókon túl az íráseszközöket is számba vettük. Megtárgyaltuk a papirusz és a pergamen előállítási módjait, és azt, hogyan lett Egyiptom a maga idejében a papirusz világmonopóliuma, majd kettő – a kiállítás szerves részét képező – gazdagon díszített papiruszt is megcsodálhattak a gyerekek közvetlen közelről. Ezt követően megbeszéltük, hogyan kötődik a pergamen íráshordozóként II. Euménész pergamoni királyhoz, és azt, hogy milyen állatok bőrét használták fel erre a célra. Szemléltetésképp levéltárunk helyben őrzött emlékeinek egy különleges darabját tekinthették meg a diákok, Karczag- Uj-Szállás függőpecséttel ellátott, gazdagon díszített 1799-es datálású pergamen oklevelét, amely szerint „Ferencz császár a VI. Károly által 1734. szeptember 10-ikén adományozott vásárokat a kitűzött ünnepek hetének hétfőjére teszi át.”

1

A következőkben áttértünk arra, hogy a papírkészítés lelke a rostok vizes oldata, majd tisztáztuk, hogy mi a különbség a papíröntés és a papírmerítés között. Eljutottunk a kínai őspapírig, és odáig, hogy Kína a papír bölcsője, hiszen a tudomány mai álláspontja szerint itt készítettek először a mai értelemben vett papírt; illetve kitértünk arra is, hogy a helybeliek már a 2. században használtak papír zsebkendőt, a 4. század közepére pedig már el is készítették az első újságot, továbbá a 7. századra teljesen elfogadott fizetőeszköz volt arrafelé a papírpénz. Tisztáztuk, hogy a könyvnyomtatás is Kínához fűződik, hiszen a mai napig ismert legrégebbi kínai ősnyomtatvány a Gyémánt Szútra, amelyet 868. májusi dátummal kelteztek, és melyet Stein Aurél fedezett fel.

Megismertettük a gyerekeket a kínai őspapír előállítási módjával, nevezetesen a növényi nyersanyag begyűjtésével – amely lehetett bambusznád vagy eperfaháncs –, tisztításával, főzésével, zúzásával-pépesítésével, pépkeverésével, merítésével és szárításával. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy Kínában ebben az időben még bambusznádból készítették a merítőszitát. Hogy értsék a papírmerítés és -öntés közötti különbséget, kitértünk a nepáli papírkészítésre is, amely különböző faágak 1 MNL JNSZML V. 100. Karcag Város Levéltára iratai. Privilegium 23.

Fókuszban a papír