Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Pál Ferenc: „Játsszunk levéltárosost!”
62 Levéltári Szemle 69. évf . Témaként szinte kínálja magát a heraldika, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a tényleges levéltári forrásokban képileg csak ritkán jelennek meg a címerábrázolások, illetve a viszonylag kisszámú címerleírásra nehéz foglalkozást felfűzni. A kronológiát azonban sokféle módon lehet alkalmazni. A komoly levéltári ismereteket igénylő dátumfeloldás ugyanúgy örömet tud okozni, mint egy időrendi sor meghatározása. E tárgykörben a legegyszerűbb feladattípus a „Tedd időrendbe”. A kronológiai sor megállapítása folyamán a megoldó nemcsak az időrendet határozza meg, hanem a megfejtéséhez nélkülözhetetlen dátumok feloldása során megismerkedik a dokumentumok tartalmával is. Azzal együtt, hogy a történelemoktatás során a térben és időben való tájékozódás központi jelleggel bír, ennek a kompetenciának elsajátítása azonban úgy tűnik a mai közoktatásban háttérbe szorul, illetve nem jut rá kellő időmennyiség. Éppen ezért szinte küldetésszerűen kerül foglalkozásainkon középpontba a történeti földrajz. A felhozott példák mellett a lehetőségek száma majdhogynem végtelen. Kisebb csoportokkal bátran elő lehet venni idegen nyelvű – latin, német – szöveget is. És az arra affinis gyerekek ennek elolvasását, mint rejtvényt fogják fel, s a szótár és a megfelelő paleográfiai tábla alkalmazása mellett – kis segítséggel – a diákoknak nagy örömet tud okozni. Abban az esetben pedig, ha erre a csoport nem nyitott, lehetőség van arra is, hogy egyes szövegrészeket keressenek a csapatok. Így rövidebb úton, kisebb türelemmel érhetnek el sikereket. A www.hungaricana.hu weboldal adta lehetőségeket intézményünk munkatársai igyekeznek maximálisan kihasználni. Ezek az órák majdhogynem több előkészületet igényelnek, mint a „papír alapú” levéltári órák. Sajnos itt sem tudtuk/tudjuk megkerülni azt az elméleti bevezetést, amellyel bemutatjuk a résztvevőknek azokat a térképeket, s elkészítésük okait, amelyekkel dolgozunk. Ez elsősorban a forráskezelés miatt fontos. A kidolgozott (előkutatott) óráink közül nagy népszerűségnek örvend a „Séta a középkori Szombathelyen” című. Ezen az órán a 18. század végén készült első és a 19. század elejéről való második katonai felmérés térképeinek szombathelyi szelvényeit hasonlítjuk össze. A gyerekek felfedezik a szombathelyi egyházmegye megalakulása utáni nagy építkezések eredményeit, s örömmel állapítják meg, hogy az új épületek elkészülte előtti állapotot az első katonai térkép hellyel-közzel megőrizte számunkra. Ezek azonosítása után a gyerekeknek feltettük a kérdést, milyen középkori épületeket ismernek még Szombathelyen ezeken kívül? A válaszok közt általában elhangzik a városszerte ismert két templom, a Szent Márton és a Szent Erzsébet (ferences) templomok neve. A kataszteri térképen ámulva veszik észre, hogy ezek közül a Szent Márton nem is tartozott 1885-ig Szombathelyhez, mindemellett a ferences templom akkor még nem a városközpontban, hanem némileg elkülönülve, a városfalon kívül helyezkedett el. Ezeket a helyszíneket a foglalkozás során google street view segítségével meg is tekintettük. Pál Ferenc
