Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. szám - Műhelymunkák - Rácz Attila: Budapest Főváros Levéltárának egy témahete

37

2019/4.

3. NAP

1. A számok története A nap elején rövid összefoglalást adunk a számok történetéről.

Először a számok eredetével (például rovás–dica) foglalkozunk (1, 2 sok; testrészek, túlzások, egzotikus népek számolási technikái, a tucat eredete, római számok „keletkezése”).

Ezután érdekes és viszonylag könnyű gyakorlatokat folytathatunk a mezopotámiai és a maja számokkal, hiszen az előbbi gyakorlatilag két jelre, utóbbi pedig a „húszas” számrendszerre épít, helyi értéket használ.

A hindu számok eredetén keresztül, Dürer közvetítésével és a legkorábbi magyar előfordulások megemlítésével már eljuthatunk a mai, arabnak nevezett számokig. A magyar számhasználat kapcsán a magyar – számokra vonatkozó – szavak eredete ugyanolyan érdekes, mint a több száz éves alakok feloldása.

Idő: 20 perc

Anyag- és eszközigény: projektor

2. Titkosírások a történelemben és az irodalomban

Kezdetben néhány példát mutatunk a titkosírásokra. Ezek közül a legegyszerűbbek az eltolásos és a különböző behelyettesítős titkosírások.

Itt irodalmi példát is beemelhetünk, hiszen Jules Verne Sándor Mátyás című regényében egy híres rostély-titkosírást ismerhetünk meg. A műben a HAZRXTRÉÉ

GÉSNELTEGGÜFGÁZSRORAYGAMLEFKENLEKKEGEMÖTYGANLANN

OZAERÉLEJŐSLEGELŐZEKRÉLŐBTZSEIRTNÖZALLÁNEZSÉKNEDNIM szöveg feloldásából indul az összeesküvés leleplezése (MINDEN KÉSZEN ÁLL. AZ ÖN TRIESZTBŐL ÉRKEZŐ LEGELSŐ JELÉRE AZONNAL NAGY TÖMEGEK KELNEK FEL MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT.) A rostély használatának megismerése után könnyűszerrel gyárthatnak a következőképpen a diákok egymásnak is feladványokat.

Póbálkozhatunk régi iratok elolvastatásával, hiszen ez is egyfajta titkosírás fejtés.

(Mi itt Ibrahim pasa Pisky Istvánhoz írt levelét használtuk.)

Budapest Főváros Levéltárának egy témahete