Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Hírek - A Fiatal Levéltárosok Egyesületének XI. Tudományos Őszi Tábora (Németh Ágnes)
103 2019/3. útjait az 1948 és 1989 közötti időszakról. Az adatbázis legfőbb pozitívuma, hogy minden egyes felvett adathoz megtalálható a hozzá kapcsolódó irat levéltári jelzete, így a visszakereshetőséget jelentősen megkönnyíti a kutatók számára. Az MNL Hetedíziglen című országos családtörténet-kutatás projektjét dr. Szálkai Tamás a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárból mutatta be röviden ( Bemutatkozik a Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen című országos családtörténet-kutatás projektje ), melynek során olyan, már megvalósult eredményekkel ismerkedhettünk meg, mint a családkutatásról készített néhány perces kisfilm, az általános- és középiskolásoknak készített, ugyan meglehetősen hosszú, de szépen kivitelezett munkafüzet. A projekt keretein belül továbbá képzéseket és levéltár-pedagógiai foglalkozásokat tartanak országszerte az Országos Levéltárban és a megyei levéltárakban, amelyek köz ül néhány (pl. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Tolna, Baranya) már eddig is élen járt az ilyen jellegű programok készítésében és kivitelezésében. A délután folyamán Budapest Főváros Levéltárának két, a virtuális térben leginkább megjelenő projektje került terítékre, illetve az elmúlt év nagy sajtóvisszhangot kiváltó iratbeszerzéseit és közzétételeit mutatták be az előadók. Dr. Garami Erika a BFL által működtetett Városliget topotéka mintáján keresztül ismertette a topotéka hálózatot ( A Városliget topotéka és a topotéka hálózat). Az ICARUS (International Centre For Archival Research) egyesület segítségével létrejött topotéka hálózatba bekapcsolódó partnerek (intézmények, települések, egyesületek, magánszemélyek) közreműködésével egy online archívumot működtetnek, amelynek magyarországi koordinátora a BFL. A munka lényegeként a Városligettel kapcsolatos fényképeket, dokumentumokat, hangfelvételeket és minden egyéb archív anyagokat gyűjtenek, digitalizálnak és közzétesznek. A projekt lényege, hogy az eredeti iratanyagok nem feltétlenül kerülnek be őrzésre, csupán digitalizálják, majd visszaadják azokat a tulajdonosaiknak. A topotéka honlapján különféle tematikus keresők segítségével hozzáférhetők az adatok, s az érdeklődők által is (természetesen az adminisztrátor által ellenőrzött) új információkkal láthatók el. A projekt népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt években számos új magyarországi partnerrel és így tematikus aloldallal bővült a hálózat (pl. Berettyóújfalu, Bodajk, Budafok, Józsefváros, Műegyetem, Eger, Kaposvár, Solymár, Székesfehérvár, Szolnok, Városliget, Veszprém.) Telek Ágnes a BFL nemzetközi viszonylatban is jegyzett adatbázisát, a Budapest Időgépet mutatta be ( Budapest Időgép: múltunk kutatásának jövője ). Ez nem csupán történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem interaktív térképeken keresztül segíti a térben és időben való barangolást. A különböző időmetszetek közötti átlépéssel tanulmányozható a város átalakulása, eljuttatja a kutatót az egyes telkek, házak történetére és lakóira vonatkozó levéltári forrásokhoz. A forrásanyagot a Hungaricana több millió oldalnyi digitalizált hatalmas adatbázisa nyújtja. A cél, hogy a város lakóira és épületeire nézve pontosan helyhez és időhöz köthető adatokhoz gyorsan, könnyen, szórakoztató formában jussanak hozzá az alkalmazók. HÍREK
