Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Mérleg - Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. (Siptár Dániel)
90 Levéltári Szemle 69. évf . Folyamatosság és változás Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2017. augusztus 30–31-én rendezett konferencia előadásai. Szerkesztette Karlinszky Balázs – Varga Tibor László. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Veszprém, 2018. (A veszprémi egyházmegye múltjából 32.) 296 p. ISBN: 9786150026916 „A veszprémi egyházmegye múltjából” című könyvsorozat 86 esztendős múltra tekint vissza, melynek utóbbi 12 évében a legintenzívebb időszakát éli. 2007 óta csaknem ugyanannyi kötet jelent meg, mint az azt megelőző évtizedekben összesen, amikor elsősorban püspökéletrajzok, intézménytörténeti monográfiák és forráskiadások láttak napvilágot. A sorozat gazdájaként a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár 2010-től, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottságának 2013. évi újjáalakulása óta pedig még hangsúlyosabban saját szervezésű konferenciák köteteinek kiadását is vállalta nem kisebb céllal, minthogy ezek révén „előkészítsék a régóta hiányzó egyházmegye-történeti összefoglaló kiadványt.” (7. o.) Az alábbiakban ismertetendő kötet alcímében is feltüntetett szakmai rendezvény a sorban következőként a reformáció emlékévében valósult meg az egyházmegye 16(–17). századi történetéről, a középkor végén virágzó püspökség romjain születő felekezetek, a korábbi keretek felhasználásával létrejövő intézmények szerveződéséről. E konferencia előadásainak írott változatait olvashatjuk a Karlinszky Balázs levéltárvezető és Varga Tibor László levéltáros által szerkesztett, három tematikus egységben tizenhat tanulmányt tartalmazó kötetben. A hagyományos, de a mai történetírásban már meghaladottnak tekinthető felekezeti szempontú megközelítéssel szakítva a szerkesztők és szerzők üdvözlendő módon egy adott területi egység, a veszprémi egyházmegye – sőt egyes tanulmányokban az azt körülvevő régió – egyházszervezeti és hitéleti kérdéseit a maga egészében igyekeztek tárgyalni, törekedtek egységben láttatni a konfesszionalizáció elhúzódó folyamata során éppen eme évtizedek alatt kialakulóban lévő régi-új vallási csoportokat. Az egyes felekezeteket tehát nem egymással harcban álló önálló egységeknek, hanem egyfajta társadalmi rendezőelvnek, mintázatnak tekintik – olyan entitásoknak, amelyek sokszínű, de mégis egyetlen rendszert alkotnak, amennyiben mind az itt élő emberek hitéletét, vallásosságát – sőt a korszakban ennél jóval több mindent – szervezik intézményes(ülő) keretek között. A 16. század eleje és a 17. század közepe MÉRLEG
