Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Kilátó - Anna Lüders: „Magyarország és én”. Kilenc hét a Magyar Nemzeti Levéltárban

84 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍9‍.‍ ‍ évf .‍ tózkodásomról is. 1 Ilyesmi velem még német nyelvű médiumoknál nem történt. A szolnoki csapat elérte, hogy a levéltárat a lehető legközvetlenebb módon hozzák be a köztudatba, miközben hagyományos és modern levéltári feladataikat is ellátják. A Potsdami Főiskolán folytatott tanulmányaim során egyik alapvető kérdéskör a digitális anyagok hosszú távú megőrzésének problematikája volt. Emiatt külö­nösen örültem, hogy betekintést nyerhettem az Országos Levéltár óbudai részlegén dolgozó IT-részleg munkájába és megismerkedhettem egy páneurópai projekttel is. És noha az adatbázisok, weboldalak tárhelyének megoldása és megoszthatósága ki­hívást jelent, a nemzetközi együttműködésen alapuló E-ARK projektet – egy olyan együttműködést, amely a digitális tárolás kérdéskörére keresi a megoldást – meg­győzőnek találtam. Kétnapos látogatásom az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) rendkívüli zárása volt magyarországi tartózkodásomnak. Mint hasonló intézmény dolgozóját, különösen érdekeltek a személyes adatokat tartalmazó irat­anyagra vonatkozó eljárások. A szenzitív adatok kezelése része a mindennapos munkának úgy a BStU-ban, mint az ÁBTL-ben, és sokszor nem egyszerű feladat megtalálni a személyes adatok védelme, valamint a diktatúra történelmének átfogó, tudományos feltárása iránti igény közötti helyes egyensúlyt. Bámulatos volt látni, mennyi időt fordítanak a levéltári dolgozók a kutatói kérdések megválaszolására. Így történhet, hogy egy-egy személyes kutatói megkeresés megválaszolása gyak­ran hosszabb egyeztetéssé bővül. Nemcsak azzal a céllal, hogy optimális kutatási eredményeket lehessen kiszolgáltatni, hanem azért is, mert az egyeztetést magát is forrásként jelölik meg, amely bekerül a levéltári tudástárba, ha ehhez a felhasználó hozzájárul. Így születnek új források az eddig meglévőekhez. E megközelítés lénye­gileg különbözik a BStU gyakorlatától. Ott a levéltári források nagyobb terjedelme (kb. 169 km levéltári irat, kb. 1,85 millió fénykép, kb. 23 250 hanganyag, kb. 2865 film) és a beérkező évi 45 000 megkeresés miatt lényegesen szabványosítottabb eljárás­rendet követnek. Visszatekintve nagyon örülök annak, hogy Magyarországon a levéltári munka ennyi aspektusát ismerhettem meg, a klasszikus levéltárosi munkától kezdve a le­véltár-pedagógia alapvetésein át egészen a személyes adatok védelmének kérdéséig és a levéltári digitalizálással összefüggő nehézségekig. Mindezek kapcsán számos új ismeretet sikerült elsajátítanom. 1 Szabóné Maslowski Madlen: Német levéltáros gyakornok Szolnokon. (2018) Online elérhető: http:// mnl.gov.hu/mnl/jnszml/hirek/nemet_leveltaros_gyakornok_szolnokon (A letöltés ideje: 2019. már­cius 17.) Anna Lüders

Next

/
Thumbnails
Contents