Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Műhelymunkák - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy
78 Levéltári Szemle 69. évf . Megjegyzem, hogy a perbeli esetben is felmerült annak lehetősége, hogy a sportolók elleni per koncepciós per lett volna. Első közleményeiben maga Kiss László is utalt erre, 55 míg mások ezt azonnal cáfolták. 56 „A szocializmus bírói gyakorlata alapján kifejezetten enyhe büntetést kapott 1961-ben Kiss László a csoportos nemi erőszakért” - állítja Tóth Eszter Zsófia egy interjújában. 57 „Tóth Eszter Zsófia szerint a korszak bírói gyakorlatát ismerve Kiss László kimondottan enyhe ítéletet kapott, amiben az is szerepet játszhatott, hogy a szocializmusban a sportolóknak sok kiváltsága volt. Hiszen a gyári munkások számára is célnormákat kitűző korszak kiváló példaképei voltak az aranyérmeket halmozó sportolók, akiknek az eredményei a szocializmus működőképességéről tanúskodtak. A viszonylag enyhe büntetés másik oka lehet, hogy a szocialista bírói ítéletekben tetten érhető volt az áldozathibáztató szemlélet.” A hosszabb idézetet azért emeltem át, mivel ez is alátámasztja, hogy egy vagy több egykorú ítéletnek, bírósági eljárásnak lehet máig visszaható közérdekű adat jellege, hisz a Tóth Eszter Zsófia által említett esetekben épp a bírói gyakorlat elemzése alapján lehet a kijelentést alátámasztani, ill. cáfolni. Kiss László közszereplő mivolta is felvetődött a perben és különös tekintettel az ügyben hozott másik NAIH határozatra, érdemes is volna ezt a szálat is vizsgálni, de a BFL és a NAIH az Ltv. egy szakasza körüli jogértelmezési vitán túlmutatna. Az ítélet összefoglalta a Levéltár álláspontját is: a BFL „álláspontja szerint az alperes nem tárta fel a tényállást, megsértve ezzel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében foglaltakat, az ügy tárgyának valójában a két ítélet anonimizáltan rendelkezésre bocsátott változatának kellett volna lennie. Kifogásolta, hogy az alperes nem vizsgálta, hogy milyen folyamat során, milyen nyilatkozatok aláírásával ismerte meg a kutató a perbeli iratokat, nem kérte be az anonimizált irat levéltári példányát. Végezetül sérelmezte, hogy a bírság mértéke nem megfelelően került megállapításra, e körben olyan körülményt értékelt az alperes, amelyet nem is vizsgált (így pl. hogy a felperes csak általánosságban ismeri az alapvető adatvédelmi követelményeket), nem tárta fel, hogy rendelkezik adatvédelmi szabályzattal az Ltv. hatálya alá nem tartozó személyes adatok kezelése tekintetében, míg a levéltári 55 Kiss úgy fogalmazott, hogy "1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a dön tés, amelyet utóbb ártó és lejárató szándékkal tettek közzé rólam" – Tagadja a nemi erőszak vádját – Kiss László koncepciós per áldozatának tartja magát, Blikk 2016. április 7. ; http://www.blikk. h u/sport/egyeni/nem-eroszakolta-meg-a-lanyt-mondja-kiss-laszl o/y1ybs90 (A letöltés dátuma: 2019. november 1.) 56 Kiss László nem lehetett koncepciós per áldozata, Blikk 2016. április 16. http://www.blikk.hu/sport/ magyar-foci/kiss-laszlo-nem-lehetett-koncepcios-per-aldozata/mp7l43w (A letöltés dátuma: 2019. november 1.) 57 A szocializmusban még a nemi erőszak is más, VS Magazin, 2016. április 9. , https://vs.hu/magazin/ osszes/a-szocializmusban-meg-a-nemi-eroszak-is-mas-0409#!s1 (A letöltés dátuma: 2019. január 1.) Harasz? Viktor
