Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. szám - Műhelymunkák - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa
35 2019/3. Boross István A raktári jegyzék metamorfózisa Bevezetés A bevezető gondolatok között először azt kell megemlítenem, hogy 2014-ben elektronikus formában tettük közzé 1 szerzőtársammal, dr. Juhász Zoltánnal, a veszprémi Pannon Egyetem informatika tanárával közösen írt tanulmányunkat „A raktári jegyzékek elektronikus megjelenítése és kezelése” címmel. 2 Az akkor leírtak ma is aktuális kérdéseket boncolgattak. Az azóta eltelt öt évben részben ugyan bekövetkeztek az akkor előre jelzett változások, illetve megerősödtek egyes tendenciák, de gondolataink nem váltak elavulttá, sőt öt évvel ezelőtti várakozásainkhoz képest a szakma elméleti szempontból kevésbé foglalkozott a kérdéssel, és azóta sem gondolta újra a raktári jegyzék problematikáját. Ugyanakkor ellentmondásos (vagy épp jellemző?) módon az egyszeri levéltáros annál többet foglalkozik napi munkája során a kérdés gyakorlati oldalával, elvi útmutatást azonban ritkán kap. Valamiért a raktári jegyzékek kérdése (tegyük hozzá: mint ahogyan a hasonló elméleti levéltártani kérdések) leginkább csak informális szakmai egyeztetéseken és beszélgetéseken kerülnek elő. Ezen gondolatok jegyében ajánlom az olvasó figyelmébe a 2014-es tanulmány levéltárszakmai részének rövidített és aktualizált verzióját. 3 1 A tanulmány eredetileg a Veszprém Megyei Levéltár honlapján a http://www.veml.hu/leveltar/ id-354.html címen jelent meg 2014 . június 2-án. A munka az NKA támogatásával készült. 2 A levéltári informatikai fejlesztések terén a Veszprém Megyei Levéltár és a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Villamosmérnöki és Informatikai Rendszerek Tanszéke együttműködése 2008-ban indult. A kezdetektől az egyik frekventált informatikai probléma, amelyre a levéltárosok és az informatika tudományának egyetemi kutatói együtt keresték a választ, a levéltár elektronikus formában rögzített raktári jegyzék állományának adatbázisba rendezése, a raktári jegyzékekkel végzett munkafolyamat informatikai támogatása volt. A közös munka első állomásaként a Veszprém Megyei Levéltárban 2011-ben mutattuk be a raktári jegyzékek kezelését biztosító program első változatát. (Pintér, 2010.) Ennek a projektnek a tapasztalatait felhasználva 2012-ben újabb kísérleti program fejlesztéséhez fogtunk. (Kemenszki, 2012.) 2014-ben a levéltár–egyetem együttműködés során egy olyan adatmodell és koncepció létrehozása lett a cél, amelyet nyílt forráskódú, a hosszantartó archiválást elősegítő technológiákkal hozunk létre. Alapvető követelménynek tekintettük a rugalmasság elvének megvalósítását, egyrészt a bővítés lehetősége, másrészt a könnyű konvertálhatóság révén. Juhász Zoltánnal együtt akkor úgy véltük, hogy az általunk javasolt elképzelés alkalmazása a levéltárak becslésünk szerint százezres nagyságrendű raktári jegyzék állományának optimális elektronikus megjelenítéséhez és adattartalmának legjobb kiaknázásához vezethet. 3 Előrebocsátom, hogy tanulmányomban gyakran használok Veszprém megyei példákat, mivel ezeket ismerem a legjobban. Azonban bízom benne, hogy ez a tény a munka szakmai objektivitás á n nem ejt csorbát. MŰHELYMUNKÁK
