Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - In memoriam - Szegőfi Anna (Á. Varga László – Sipos András)
103 2019/2. SzegőfiAnna 1945–2019 Panni ahhoz a levéltáros nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai a levéltárak 1968-ban történt tanácsi kezelésbe vételét követő években kezdték vagy bontakoztatták ki pálya futásukat. A legtöbb megyei levéltár ebben az időszakban vált valódi történetkutatási műhellyé, és ez a folyamat kéz a kézben haladt a levéltári szakszerűség színvonalának emelkedésével. A hagyományos egyszemélyes főlevéltárnoki szerepkört végképp felváltotta a jól képzett szakemberek munkamegosztásán alapuló, szervezett intézmény működésének követelménye. A megyei levéltárak munkatársai között országos és regionális szinten is folyamatos kapcsolatok alakultak ki, melyek megteremtésére az ELTE levéltár kiegészítő szakán végzett közös tanulmányok, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciója, majd 1986-tól a Magyar Levéltárosok Egyesülete nyújtottak keretet. Panni fontos tagja volt annak a szakmai-baráti kapcsolati hálónak, amely a rendszerváltáshoz közelítő, majd az azt követő, kihívásokkal teli időszakban mintegy a vállán vitte a szakmát. 1945. február 7-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sáta községben. Gyermekéveit és a gimnáziumi éveket Ózdon töltötte, az itteni háttér mindvégig meghatározó volt számára. Egyetemi tanulmányait a budapesti ELTE BTK magyar–történelem szakán kezdte, diplomát viszont a debreceni KLTE Bölcsészettudományi Karán szerezett ugyancsak magyar–történelem szakon. 1971-ben a Szolnok Megyei Levéltárban kezdett dolgozni. 1974-ben kapta meg levéltárosi másoddiplomáját. Itt készítette el a doktori disszertációjának alapját képező Jász-Nagykun-Szolnok Megye kialakítása című munkáját, amely a levéltár kiadásában 1975-ben jelent meg (Seres Péterné néven publikálta). Egyik szerkesztője volt a levéltár ugyanebben az évben megjelent fondjegyzékének. Ezzel szinte egyidejűleg mint a levéltári munka szinte minden fázisában már gyakorlatot szerzett levéltáros került át a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárba. Itt kiemelt munkaterülete a gyűjtőterületi munka irányítása volt, melynek terén széles körben elismert szaktekintéllyé vált. Nem kevésbé tevékenyen vette ki részét a levéltári anyag segédletekkel való ellátásában, a megye- és helytörténet művelésében, a levéltári kiadványkészítésben, élve mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a korszak megyei levéltára általában nyújthatott. Tagja volt a Miskolc várostörténeti monográfiáját sokéves munkával elkészítő munkaközösségnek. Olyan alapvető adattárakkal szolgálta a megye történetének kutatását, mint a levéltár kéziratos térképein szereplő földrajzi nevek feldolgozása, a megyére vonatkozó törvényhelyek mutatója a kezdetektől 1949-ig, a Hőgye Istvánnal közösen összeállított árszabások katalógusa, a Jakó Mariannal közösen összeállított Borsod megyei egyesületek adattára. Szerkesztője és IN MEMORIAM
