Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Mérleg - „A kegyes Isten kedvezéséből...” Szluha János Nepomuk S. J. brazíliai misszionárius levelei (Forgó András)
86 Levéltári Szemle 69. évf . tagjai gyakorolták a kizárólagos felügyeleti jogot – ez vezetett végül a világi tisztségviselőkkel való konfliktusokhoz is. Hírt kapunk a levelekből az állandó életveszélyről és a folyamatos nélkülözésekről is: a betegségek, a vadállatok és az ellenséges bennszülött csoportok mellett a napi betevő előteremtése is komoly nehézségeket okozott. „Mindezeket látva – összegzi első benyomásait Szluha atya –, mióta itt vagyok, nem vigasz nélkül állapítom meg, hogy amit kívántam, az alkalom a cselekvésre és a szenvedésre ezek közt a brazilok közt nem fog hiányozni, egyrészt hihetetlen tudatlanságuk és meglehetős vadságuk, másrészt a nélkülözés miatt.” (109) Szluha atya az utolsó levelében számol be a Maranhão tartományból Rio de Janeiróba történt hosszú utazásáról is, amely során saját becslése szerint is fél európányi távolságot kellett leküzdenie. Útja folyamán érintette az akkori fővárost, Salvadort, valamint Pernambucót is, és itt is beszámol a tapasztalt természeti viszonyokról, de a városlakók műveltségi szintjéről is. Végül a riói központban megkezdett matematikatanításról közölt beszámolóval zárul az utolsó levél. Rio de Janeiro városáról így ír: „felülmúlja Salvadort és Pernambuco városait fekvésének kiességével, az utcák rendezettségével és legfőképp lakói gazdagságával, amelyet nem kevéssé növelnek az innen néhány napi járóföldre lévő gazdag aranybányák. Ezért aki 300.000 forintot vall be (a mi pénzünkben számolva), nem számít a gazdagok közé, mert van, aki hétszáznyolcszáz- vagy még több ezret mond, ahogy az is bizonyos, hogy különösen e város kereskedői szenvedtek nagy károkat a lisszaboni földrengés miatt.” (177) Összességében megállapítható, hogy Babarczi Dóra több tudományterület művelői számára hasznosítható forrást bocsátott a nagyközönség rendelkezésére. Szluha atya leveleinek természetesen elsősorban történeti jelentősége kiemelendő: kevés ilyen részletességű beszámolót ismerünk az osztrák rendtartományból érkezett jezsuiták amerikai tevékenységéről, magyar nyelven pedig egyikük sem hozzáférhető. A kétnyelvű kiadás a klasszika-filológusok és általában a latin nyelv ismerői számára is érdekes adalékkal szolgálhat a korabeli egyházi, hajózási, közigazgatási, természetrajzi stb. kifejezések használatára vonatkozóan, Babarczi Dóra jegyzetei pedig a portugál kifejezések helyes értelmezéséhez is hozzásegítenek, de a beszámolók természet- és néprajzi szempontból is fontos és értékes ismeretanyagot közvetítenek. A magyarázó jegyzetek ugyan néhol túlzottan aprólékosak – a kötet olvasóinak valószínűleg mindegyike tisztában van a római Szent Péter-bazilika jelentőségével vagy Luther Márton személyével –, a történeti bevezető pedig nem lép túl az általános ismeretek átadásánál, ezek az apróbb hibák azonban nem vonnak le a kötet értékéből: Babarczi Dóra igényes munkával, az érdeklődő, szélesebb közönség számára hasznosítható forráscsoportot tett közzé Szluha János Nepomuk jezsuita szerzetes leveleinek sajtó alá rendezésével. Forgó András MÉRLEG
