Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Műhelymunkák - Katona Csaba: Toposzok béklyójában: a levéltáros alakja regényekben és filmekben

67

2019/2.

A regény alapsztorija, hogy bizonyos Novák Péter nevű magyar származású milliomosról kiderül, hogy vélhetően arisztokrata család sarja. A szövevényes ügy szálai így egyebek mellett Budapestre vezetnek, így érkezik oda a regény hőse, Paul Janson, szép és okos partnernőjével, Jessica (Jessie) Kincaiddel. A számunkra izgalmas események sora azzal veszi kezdetét, hogy Jessie az Országos Levéltárba megy, hiszen ha fel akarják deríteni a Ferenczi-Novák gróficsalád múltját, ott „nyilván találnak róla valamit”. Kövessük tehát figyelemmel Jessie kalandjait, aki, mint megtudjuk, farmerban és zöld pólóban pattan ki Janson kocsijából, hogy egyből a levéltárba menjen. Az épületben a nő „egy hatalmas teremben találta magát. Az egyik pult fölött felirat hirdette, hogy az angolul beszélők ott érdeklődhetnek. Jessie odalépett a pulthoz, és átnyújtotta a listát a nevekkel, a lakhelyekkel, a dátumokkal.”

56 A pult mögött Jessie egy férfira bukkan, ezért „elbűvölő mosoly kíséretében” az alábbi kérdést szögezi neki: „Ugye nem fogja azt mondani, hogy nehéz megtalálni a nyilvántartásban?”

Nem mennék most bele a részletekbe, hogy a levéltári kutatás nem feltétlenül így kezdődik, az viszont annál érdekesebb, hogy a papírokat tanulmányozó levéltáros azonnal rávágja a pozitív választ: „A keresett információk itt találhatók.” De jaj, a happy end hiába kerül Jessie számára kézzelfogható közelségbe, miután a férfi„bement a pult mögötti folyosóra, majd pár perc múlva visszatért” és szomorú hírt kényszerült közölni a meglepett nővel: „Sajnálom, de nem állnak rendelkezésre az iratok.”

Nos, nem kellett tehát sokat várni, hogy az egyik leggyakoribb, levéltárakhoz, levéltárosokhoz köthető fordulat máris visszaköszönjön a regény hasábjain: „hirtelen” kiderül, hogy az iratok nem hozzáférhetőek. A meglepett Jessie érdeklődésére a levéltáros azt válaszolja, hogy a II. világháború végén egy nagy tűzben elégett a források egy tekintélyes hányada, más részét átszállították a Szent István-bazilika „kazamatáiba”, de a gyűjtemény zöme itt a penész áldozata lett és „Ferenczi-Novák gróf anyagait is abban a részlegben tárolták”. E szövegrészből világosan kiderül, hogy az író valamelyest ténylegesen utánajárt a magyarországi levéltárak történetének. Hiszen a II. világháborús tűzvész a Magyar Országos Levéltárban tény. Elvileg persze elképzelhető, hogy csak ráhibázott, hiszen egy háború sújtotta országban leéghet egy középület. De az, hogy a Szent Istvánbazilikában őrzött iratokra utal, már nem engedi meg, hogy feltételezzük, kizárólag a fantáziájára építve írta meg könyve e részét, hiszen valós adat, hogy ha nem is az Országos Levéltár, de Budapest Főváros Levéltára iratanyagának egy része a bazilika pincéjében várta sorsa jobbra fordulását. Térjünk azonban vissza a történet fonalának gombolyításához és lássuk, hogy mit tesz ebben a nehéz helyzetben Jessie? Természetesen nem adja fel, abból indul ki, hogy a levéltáros valamilyen módon befolyásolható, kevésbé cizelláltan fogalmazva 56 A könnyebb áttekinthetőség okán nem jelölök meg minden pontos idézetet, azok a regény alábbi oldalain szerepelnek: Ludlum, Robert: Janson küldetése: 105–107.

Toposzok béklyójában: a levéltáros