Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Arany Krisztina A levéltári hungarikakutatás helyzete, feladatai és lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban

15 2‍0‍1‍9‍/‍1‍.‍ számára kínáltak finanszírozást a hungarikakutatáshoz. A ’90-es évek végén a hun ga­rikakutatás fontos része lett a Klebelsberg Kunó ösztöndíj, amelyet a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának 8/1999. rendelete alapján hoztak létre. 26 Az MNL együttműködésre törekedve, a Klebelsberg kutatásoknak szakmai segítséget adva az új információk, kutatási eredmények integrálását segíti. Egy-egy Klebelsberg ösz­töndíjas kutatás megkezdése előtt a nemzeti közgyűjtemények (a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az MNL) igazolást adnak ki arról, hogy az adott téma hungarikakutatás szempontjából jelentősnek számít-e. Egy-egy Klebelsberg kutatás lezárultakor az MNL megkapja az ösztöndíjat elnyert kutatók kutatási eredményeit. A beszámolási kötelezettséget előíró állami Hungarika feltá­rásra kiírt ösztöndíjak lebonyolítása során az MNL igyekezett az elmúlt években a levéltári feltárások és a HK építés szempontjait érvényesíteni mind az ösztöndíj ki­írás, mind a beszámolók formai és tartalmi kritériumainak átalakításával, együtt­működve a kiíró szervezettel. A beszámolók hasznosulását első körben az MNL OL Hungarikajelentés-gyűjte­ményének feldolgozása biztosítja. Tekintettel arra, hogy az MNL a pályáztatási fo­lyamatnak is részese részben a hungarika igazolások kibocsátása, részben a pályá­zatok véleményezése révén, az elmúlt években lehetővé vált a pályázókkal, illetve az ösztöndíjasokkal való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés, amely jelentős eredményként értékelhető. A feltárások hatékonyabbá tétele a jövőben a minél szélesebb körű együttműködés függvénye. Szoros együttműködést szükséges kialakítani azokkal az intézmények­kel, amelyek állandó partnerek a külföldi iratfeltárás területén. A Kárpát-medence magyar forrásainak feltárásában a határon túli magyar kutatók és egyesületek eddig is aktívan részt vettek, munkájuk nagyban hozzájárult a feltárások sikerességéhez. 27 Az 1926-ban kötött Badeni egyezmény értelmében felállított Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség, illetve a rendszerváltás után megalapított Moszkvai Magyar Kulturá­lis, Tudományos és Tájékoztatási Központ keretén belül működő Levéltári Intézet delegátusai hivatali munkaként, a helyi adottságok függvényében szintén aktívan 2013. évi NKA (ITHAKA) ösztöndíjjal támogatott amerikai (USA) kutatása, 2013. MNL-OL X 10811 - HJ-229 Czenthe Miklós (EOL) 2013. évi NKA ösztöndíjjal támogatott szlovákiai kutatása, 2015; MNL-OL X 10811 - HJ-254 Mihalik Béla 2015. évi KKÖ ösztöndíjjal támogatott olaszországi és vatikáni ku­tatása, 2015. 26 NKÖM 8/1999. rendelete; módosításai: 27/2007 (VI. 15.) OKM (Balassi Intézet megalakulása után) 15/2010 (XII. 14.) KIM rendelet. 27 A teljesség igénye nélkül: Mezei Zsuzsanna: Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (1867–1918). Analitikus levéltár. Ministarstvo vera i prosvet Kraljevine Ugarske (1867–1918). Analitički inventar. Arhiv Vojvodine, Novi Sad, 2016–2019. (Levéltári tudományos kiadvány, Naučno infor­mativna sredstva o arhivskoj građi, 19/1–2.; Csatáry György: A máramarosi öt koronaváros a Rákóczi­szabadságharc idején. Iratok 1703–1711. Ungvár, 2003. Uő: Magyar katonai- és kémelhárítási iratok a Kárpátaljai Állami Levéltárban, 1938–1944. Beregszász–Ungvár, 2016. A levéltári hungarikakutatás helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents