Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején

43

2019/2.

A kezdetben még hatékonynak tűnő tagtoborzás is akadályokba ütközött, hiszen az VI. kerületi Tanács Oktatási Osztálya a kijelölt bázisiskolákban nem biztosított elegendő helyet a körzeten kívüli, tehetséges gyermekek felvételéhez, ami a központi jelleg, tehát a széles körű toborzásból adódó szakmai színvonal emelkedésének a megtorpanásához vezetett. „A különböző szerveknél felmerült problémák és érdektelenség miatt” elvetélt az a terv is, amely a regöscsapatot egy tágasabb, XIV. kerületi bázisiskolába helyezte volna át.

79

A másik támadási felületet Váradi István egyedi és önálló vezetési stílusa, illetve tempója jelentette, valamint az, hogy munkáját ekkoriban még mindig társadalmi munkában, tehát nem függetlenített úttörővezetőként végezte.

80 Az iratok tanúsága szerint „polgári” munkahelyi

81 vezetői, illetve a KISZ Központi Művészegyüttes élén álló döntéshozók több alkalommal is jelezték, hogy az együttes vezetőjeként túllépett a hatáskörén, vagy legalább is adott kérdésekben nem várta meg feletteseinek gyakran késedelmes döntését.

1960 februárja és 1963 októbere között az Úttörőegyüttes munkásságáról öt átfogó probléma-katalógus, feljegyzés, illetve jelentés is napvilágot látott, amelyeket egy kivétellel, Váradi István készített el. Eközben, a Váradi István utolsó feljegyzésének megszületését megelőző napokban, 1963. október 3-án a KISZ Intéző Bizottsága határozatot hozott az Úttörőegyüttes felszámolásáról, mivel működésének természetes feltételei állítólag nem voltak biztosítottak, s a KISZ sem talált számukra feladatot. Ez utóbbi állítás, a megszüntetés után keletkezett jelentés fényében, amely szerint 1957 és 1963 között az együttes már száznyolcvan fellépésen volt túl, különösen gyenge lábakon állt.

82

Ez az öt feljegyzés – mivel elkészítésükben több különböző személy, illetve munkacsoport vett részt – árnyalt képet jelenít meg az együttes 1960 és 1963 közötti kritikus állapotáról, s az addigi szakmai munkáról. Bár az Úttörőegyüttes megszüntetése a tények ismeretében nem tűnik ésszerűnek, mégis felszínre hozta a regösök életét jelentősen nehezítő, szervezési nehézségeket. A központilag kijelölt két általános iskola nem tudta befogadni az évről évre felvett gyermekeket, s nem biztosította az órarendben a próbalehetőségeket sem, illetve bizonyos rendeletekhez olyan mereven ragaszkodott, hogy az tovább nehezítette az együttes működésének koordinálását.

79 Feljegyzés a 10. sz. József Attila Regöscsapat, az Úttörők Központi Ének-, Zene- és Táncegyüttesének munkájáról, Váradi István, 1961. szeptember 7. 1. BFL X. 9. b.

80 Bár kérvényezték Váradi Istvánnak az egyik bázisiskolába történő áthelyezését matematika–fizika vagy politechnika tárgyak oktatására, de ez végül is nem valósult meg. Jelentés a 10. sz. József A. Központi Regőscsapat munkájáról, Langer Tibor, Görög Péter és a 10. sz. József A. Központi Regőscsapat vezetősége, 1960. február 19. 7. BFL X. 9. b.

81 Váradi István, az egyetem befejeztével, 1959 májusától a Gamma Optikai Műveknél helyezkedett el, majd később a Villamosipari Kutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

82 Feljegyzés a KISZ Központi Művészegyüttes keretében működő Úttörő Együttes munkájáról, Váradi István, 1963. október 2. BFL X. 9. b.

Őrszemek, regösök, garabonciások