Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. szám - Forrás és érték - Györgyi Csaba: Őrszemek, regösök, garabonciások: az Őrszemcsapatok és az Úttörőegyüttes Ifjúságmozgalmi alternatívák az államszocializmus idején

33

2019/2.

E maradandó történeti értékű iratok között igazi különlegességek is fellelhetők, hiszen Záhonyi Ede iratai között a gyakorlatilag feledésbe merült Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége, míg Váradi István iratanyagában az Úttörőegyüttes, illetve az utód Garabonciás együttes írásos emlékezete található meg.

A két irategyüttes átvételét követően hozzájuk kapcsolódva, három történeti interjú is készült, amelyek az iratanyag részeként a BFL X. 9. fond c. állagaként kerültek a levéltár állományába.

Múltba zárt tiszavirág

6

A magyar úttörőmozgalomban az 1950-es évek elejétől kezdve fokozatosan alapvető hibák váltak láthatóvá. Az „eliskolásítás”,

7 illetve a politikának,

8 s különösen a személyi kultusz ideológiájának való egyre markánsabb alárendelődés, a kötelező részvétel erőltetése az önkéntességgel szemben, illetve a szovjet minták mechanikus másolása

9 végül is bürokratikus, felnőttes, a gyermekek érettségét és érdeklődését figyelembe nem vevő, elszürkült közösségi életet

10 eredményezett: „az egész úttörőszervezet beteg volt”,

11 s „szinte másolta a MDP és a DISZ hibáit”.

12 Egy másik forrás szerint az úttörőszervezet „egyes jó időszakai és vonásai ellenére sem tudott megfelelni a serdülő magyar gyermekek igényeinek, nem tudta megnyerni gyermekeink szívét és ragaszkodását. Ellenkezőleg, a gyerekek és a felnőttek többsége hosszú ideig szükséges rossznak tekintette az iskolákban működő úttörő-csapatok döntő többségét.”

13

a levéltár, Záhonyi Ede iratai (BFL X. 9. a.), illetve Váradi István iratai (BFL X. 9. b.) néven.

6 Magyar Őrszemcsapatok Szövetségének története, ahogyan erről Trencsényi László (Trencsényi, 2011: 7.), illetve a kapcsolódó történeti interjúk alanyai is beszámolnak, eddig lényegében feltáratlan volt. A hivatkozott levéltári iratokon (BFL X. 9. a.), P. Miklós Tamás két idézett forrásán, egy újságcikken és egy könyvrészleten kívül csak egy rövid forrásközlés állt a rendelkezésemre.

7 Felhívás (az Őrszemcsapatok Szövetségét Előkészítő Bizottság, 1956. december 4.), 1. BFL X. 9. a.

8 Uo. E forrás szerint az úttörőmozgalom már 1946-ban a napi politika függvényévé vált; Javaslat a Magyar Őrszemcsapatok Szövetségének táborozási munkájának egyes kérdéseiről (1956. november 29.), 1. Ez az irat az agyonpolitizálás kifejezést használta. BFL X. 9. a.

9 Dokumentumok. Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége, 1956. Hírvivő, a Központi Úttörőtörténeti Múzeum táj

ékoztatója, 1989., 6. sz. 2.; Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 1. BFL X. 9. a.

10 Révész–Bárdos, 2018. BFL X. 9. c. 1.

11 Felhívás (az Őrszemcsapatok Szövetségét Előkészítő Bizottság, 1956. december 4.), 2. BFL X. 9. a.

12 Feljegyzés az új serdülőkorú gyermekszervezet megalakulásáról (1956. november 26.), 1.; Javaslat a Magyar Őrszemcsapatok Szövetségének táborozási munkájának egyes kérdéseiről (1956. november 29.), 1.: ez a forrás még élesebben fogalmaz, amikor a DISZ funkcionáriusainak tehetetlenségéről beszélt. BFL X. 9. a.

13 BFL X. 9. a.; Felhívás (az Őrszemcsapatok Szövetségét Előkészítő Bizottság, 1956. december 4.), 1.

Őrszemek, regösök, garabonciások