Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Arany Krisztina A levéltári hungarikakutatás helyzete, feladatai és lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban
13 2019/1. Egyesülete és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, így az elmúlt két évtizedben a BFL kiadásában elkészült a Kárpát-medence levéltári forrásai sorozat első négy kötete. 16 Az MNL is csatlakozott a szakmai kezdeményezéshez, így 2011-ben a magyar és román szakmai partnerek megállapodást kötöttek, amelynek értelmében kölcsönösségi alapon mindkét fél vállalta a megállapodásban megjelölt levéltárakban Erdélyre vonatkozó levéltári egységek feltárását és jegyzékelését. A tervezett segédletek közül eddig összesen négy kötet jelent meg, ezen belül három, a romániai levéltári anyagok feltárását tartalmazó kötet, Hargita, Maros és Máramaros megyék levéltári jegyzékeit tartalmazza. 17 Utóbbi kötet bemutatója kapcsán 2015-ben került sor „Hungaricakutatás, avagy haszontalan segédletek gyártása?” címmel konferenciára, amelyen az előadók az iratfeltárások jelentőségét és jövőbeli lehetőségeit elemezték. 18 A megyei levéltárak szisztematikus hungarika feltáró tevékenységén belül kiemelt jelentőségű a Somogy Megyei Levéltár évtizedes feltáró és rendező munkája a Rijekai Állami Levéltárban. A horvát–magyar együttműködésben elvégzett rendezés és jegyzékelés eredményeként ma elérhető és kutatható a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság 1870– 1918 közötti iratainak segédlete nyomtatva és a Fiumei és magyar–horvát tengerparti királyi kormányzó iratainak repertóriuma online a levéltár honlapján. 19 Emellett számos más megyei levéltár is végzett és végez iratfeltárást az évtizedek alatt kialakított jó nemzetközi szakmai kapcsolatoknak köszönhetően. A fő figyelem itt is a környező utódállamokban őrzött levéltári iratanyagok feltárására összpontosul, de vannak példák portugáliai és tengerentúli, elsősorban emigrációs feltárásokra és másolatban történő gyűjtésre is. 20 16 Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938–1945 között 1. (A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 1.) Bp., 2004.; Delehan Mihajlo– Kutassy Ilona: A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi osztályának magyar provenienciájú fondjai 1919-ig és 1938–1945 között. (A Kárpát-medence levéltári forrásai. 1. Fond- és állagjegyzékek 2.) Bp., 2009.; Fodor István–Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig. (A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3.) Bp., 2008.; Bariska István– Dominkovits Péter–Tilcsik György: A Burgenlandban található magyar provenienciájú fondok és állagok 1921-ig. Gordana Šövegeš Lipovšek: A szlovéniai Maribor levéltárában található magyar provenienciájú fondok és állagok 1921-ig. (A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 4.) Bp., 2012. 17 A sorozat romániai feltárásokat tartalmazó kötetei: Bicsok Zoltán: Hargita megye. Az 1918/1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei 9., Magyar Nemzeti Levéltár–Archivele Nationale ale Romaniei, Bp.–Bukarest, 2014.; Pál-Antal Sándor, Maros megye. Az 1918/1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei 12. Magyar Nemzeti Levéltár–Archivele Nati onale ale Romaniei, Bp.–Bukarest, 2014.; Guseth, Klara–Buciuman, Ana-Maria–Varga Zsolt: Máramaros megye. Az 1918–1919 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei 11. Magyar Nemzeti Levéltár–Archivele Nationale ale Romaniei, Bp.–Bucuresti, 2015. 18 Hungarica-kutatás, avagy haszontalan segédletek gyártása?” Konferencia és könyvbemutató. Budapest, 2015. november 11. 19 http://mnl.gov.hu/mnl/sml/fiumei_es_magyar_horvat_tengerparti_kiralyi_kormanyzo_iratainak_ repertoriuma (Utolsó megtekintés: 2019. április 15.); Dr. Bősze Sándor – Prof. Goran Crnković szerk. Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870–1918. Kaposvár–Rijeka, 2011. 20 Garadnai–Szatucsek, 2017; Czetz–Szűts, 2018. A levéltári hungarikakutatás helyzete
