Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 1. szám - Műhelymunkák - Szabó Attila András: Osztrák–magyar kolonizációs kísérlet Nyugat-Afrikában – 1899/1900, Rio de Oro
52 Levéltári Szemle 68. évf . kek értékéből 5 % koronának megfizetése mellett. 1899 elején a fenti társaság a neves Afrika-kutató Spilsbury vezetésével próbálkozott expedíciót vezetni dél-marokkói területre. Még ez évben a Spilsbury-expedíció egyik résztvevője az egykori angol parlamenti képviselő Cunningham Graham alapított kolonizálási tervekkel társaságot. Kiválóan beszélt és írt spanyolul, a dél-marokkói Sus-területet már többször beutazta; terveit a tangeri osztrák főkonzulátus különös figyelemmel kísérte. Angliában több befektetővel tárgyalt, biztos támogatóra azonban csak decemberben lelt a marokkói bankár Aflallo személyében. 1899 végén Graham ajánlatot tett a spanyol kereskedelmi telep átvételére. 1899 vége felé egyre kevesebb reményt láttak az osztrák–magyar diplomaták az angolok vállalkozásának sikerében, mivel Madridban erős angolellenességet tapasztaltak. Így a területért folyó verseny még nyitott maradt. Az bizonyosnak látszik, hogy a spanyolok megfelelő pénzügyi ajánlat esetén szerettek volna túladni a terület kereskedelmi hasznosításán. A telepet üzemeltető spanyol cég a területbérletének még hátralevő idejére – 1899. 12. 31-ig – egy konzorciumnak adta át a hasznosítási jogot. A hasznosítás legkézenfekvőbb módjának kínálkozott, hogy a spanyol főhatalom megtartása mellett, keresnek egy idegen, nem spanyol társaságot a további üzemeltetésre. A konzorcium elnökének, Juan Somogy szenátornak ez irányú nyilatkozatát az osztrák–magyar külügyminiszternek is bemutatták. A konzorcium 1899 júliusában felkereste ajánlattételre a német koloniális társaságot. Augusztus végén a társaság egyik tagja, Karl Libért unszolására eljutottak az osztrák– magyar koloniális társasághoz és a monarchia külügyminiszteréhez. A külügyminiszter figyelmét felkeltette az ügy, a monarchia elkezdett behatóbban foglalkozni az üggyel. Megérkeztek a legelső költségbecslések a telep működtetésére vonatkozóan. A szóban forgó terület birtoklási joga szerződési jutalékkal, leltárral, kb. 150.000 forintnyi összeget tett ki, és kb. 100.000 forint összegre tették a vállalkozásba kezdetben elhelyezendő üzemi alap, mint működési költség összegét. A telep üzemeltetését – alapozva a part halgazdagságára – egy halfeldolgozó üzem építésével vagy annak bérletbe adásával kívánták megkezdeni. A pénzügyi feltételek előteremtése komoly nehézségeket jelentett Bécsnek. Hónapokig folytak a minisztériumi egyeztetések, többféle megoldásban gondolkodott a bürokrácia. Külön vizsgálóbizottság felállításával próbálkoztak a bőségesen áramló információk helyszíni ellenőrzéséhez, de kézzel fogható eredményre e törekvés nem vezetett. Londonban az Osztrák– Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke a Rio de Oro-i kereskedelmi telep üzemeltetéséhez kapcsolódó vállalkozást a kezdetben becsült 250.000 forintnyi Szabó A?la András
