Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Mérleg - Alison Turton (ed.): The International Business Archives Handbook Understanding and Managing the Historical Records of Business (Köcze László)

71

2018/4.

A szerző az egyéb feladatokkal kiegészített vagy más gyűjteményekkel – múzeummal, könyvtárral – összevontan működő archívumok lehetőségét is jól körbejárja, annak előnyeit és hátrányait egyaránt számba veszi. Előny például a holisztikus szemlélet, a tágabb potenciális használói kör bevonása és a szinergiák, hátrány pedig a levéltári standardok háttérbe szorulása.

Egyetlen tanulmány foglalkozik a szakmai tevékenység olyan kulcsfontosságú elemei

vel, mint a begyűjtés, a levéltári értékelés, a rendezés és a leírás. Richard Wiltshire írásának első része, amely az iratfelmérések lehetőségét, az iratmentést és gyűjtést, illetve az átvételek különböző jogcímeit taglalja, a gyakorlati programok mentén szerveződő brit gazdasági levéltárügy hagyományait foglalja össze példákkal, sablonokkal, részletes útmutatókkal, mellőzve bármiféle hatósági szerepfelfogást. Ezzel szemben a levéltári értékelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek áttekintése csak minimális helyet kapott a fejezetben. A rendezésre és segédletkészítés

re vonatkozó részfejezet jóval alaposabban kidolgozott. Szerepel benne például a hierarchikus szintek kialakítása funkciók, tevékenység és szervezeti rendszer alapján, vagy a jó gyakorlatok ismertetése és a rendezéssel járó költségek számbavétele is. Mivel azonban a szerző kizárólag az ISAD(G) szabványt, illetve az ennek alapján készült leírásokat ismerteti, az olvasó mégis komoly hiányosságokkal szembesül. Jóval nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni ugyanis az ISAAR (CPF) szabványra, amely egyszerre képes potenciálisan kezelni a céges világ tér- és időbeli változásait, komplex kapcsolatrendszereit, illetve a szerteágazó őrzőhelyeket. A szerző azonban csak egyetlen rövid bekezdésben említi a szabványt, ráadásul annak is csak az első kiadását, miközben azt a második kiadáshoz jelentősen átdolgozták. A kézikönyvben aránytalanul nagy részt kapott az iratok fizikai megőrzésének témája, amelyet a kötet szerkesztője jegyez. Természetesen nem az állományvédelem jelentőségét vitatjuk, ám nincs kifejezetten csak a gazdasági iratokra jellemző állományvédelem. Sokkal célravezetőbb lett volna egy rövidebb fejezet, ahol az olvasót az általános levéltári kézikönyvek megfelelő fejezeteihez irányítják. Hasonló aránytalanságot érzékelhetünk a digitalizálás, a digitális levéltár kérdéseit taglaló fejezetben is, amely nagyobbrészt az általános problémák szintjén foglalkozik a kérdéssel, ahelyett, hogy részletes példákon mutatná be a gazdasági szervezeteknél keletkező digitális állományok – például az ágazatspecifikus tervezőprogramok, adatbázisok – mentését, illetve a mentések történetét. Nem sikerült jól exponálni a kézikönyvben sem a hozzáférés, sem a kockázatmenedzsment kérdéseit. Az általános, főként a fizikai paraméterek és működési szabályok ismertetése után célszerűbb lett volna mindkét fejezetet felosztani további fejezetrészekre. Ezekben kaphatott volna helyet egy, a nyilvános (köz)gyűjteményekhez kapcsolódó problémákat és egy kifejezetten a céges fenntartásban működő levéltárak ügyét részletező szövegrész. Ehelyett hol egyik, hol másik típusnál hangsúlyos problémák ismertetésére kerül sor nehezen áttekinthető, kissé következetlen módon.

MÉRLEG