Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 1. szám - Forrás és érték - Kurucz Ádám: A Magyar Nemzeti Levéltár önkormányzati hivataloknál szerzett gyűjtőterületi tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Bár a közfeladatot ellátó szervek iratainak levéltári átadását a 335/2005. kormányrendelet 65. §-a pontosan szabályozza, az abban foglaltak értelme­zése és alkalmazása tapasztalataink szerint közel sem egyértelmű az önkor­mányzati hivatalok számára. Ebből kiindulva a helyszíni ellenőrzések jegy­zőkönyveiben részletesen ismertetjük az elvégzendő feladatok (iratselejtezés, levéltári átadásra történő előkészítés) követelményeit. A legtöbb félreértésre a rendelet hivatkozott szakaszának első mondatában szereplő „tételjegyzék” készítésének kötelezettsége ad okot, amelynek az átadásra előkészített irat­anyagot kell kísérnie. A rendelet úgy fogalmaz, hogy az iratokat „az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni.” Az irattári terv szerinti átadás ideje egyértelműen a maradandó értékű ügyiratok őrzési idejének leteltét jelenti és az átadás­átvételi jegyzőkönyv készítése sem jelent értelmezési problémát. Az annak mellékletét képező tételjegyzék azonban annál inkább. Sok önkormányzat ennek a jegyzéknek az elkészítését azzal „tudta”, illetve „tudná le”, hogy a ren­delet előírásai szerint megjelöli az átadási egységet, vagyis a dobozt és annak fizikális tartalmát (például: 12. doboz – iktatott iratok). Miért is elégtelen ez a felsorolás? A rendelet átadási egység szerinti „tételjegyzék” készítését írja elő, vagyis nem csak az átadás-átvétel tárgyának a megnevezését. Tény, hogy az átadási egységekben iktatott iratok vannak, de az „iktatott iratok” meghatá­rozás nem jelent irattári tételt. Mi is az irattári tétel? A rendelet 2. §-a ugyancsak egyértelműen fogalmaz: „az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően ki­alakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak.” Ez a meghatározás semmiben sem különbözik az Ember Győző által 1987-ben leírtaktól: „A tétel a legki­sebb olyan irattári egység, amelybe több egyedi ügynek az iratai tartoznak, amely több ügyiratot tartalmaz.” 33 Az irattári tételek köre a hatályos irattári tervben kerül rögzítésre, azonban az irattári tervben felsorolt tételek „auto­matikus” alkalmazása levéltári szempontból nézve szakmailag nem (lenne) célravezető. Még ha az irattári tételeket az iktatás során pontosan és követ­kezetesen alkalmazták is a tanácsi, önkormányzati ügyintézők – jellemzőbb, hogy az irattári tervben felsorolt tételeknek csak a töredékét, és azt is hibásan használták – kistelepülések esetében akkor is gyakori, hogy egy „lezárt év­33 Ember, 1987. 71. 38 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍8‍.‍ ‍ évf .‍ K‍u‍r‍u‍c‍z‍ ‍Á‍d‍á‍m‍

Next

/
Thumbnails
Contents