Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Kilátó - Czetz Balázs – Szűcs István Gergely: Hungarika kutatás és a portugál levéltárak Beszámoló a 2018. június 1-17. között végzett portugáliai kutatóútról
62 Levéltári Szemle 68. évf . Az intézményben jelenleg is folyik a feldolgozó, digitalizáló munka, amelyet a hadsereg tagjai végeznek. A kutatóterem jelenleg mintegy 15 fő befogadására alkalmas. A fényképezés tilos, csak másolatkészítés és digitalizálás lehetséges, s az árszabás megegyezik a Nemzeti Levéltár tarifáival, ugyanazon rendelet alapján határozták meg, mint ott. Magyar vonatkozású dokumentumot nem készítettek elő, a kereső kifejezések használatával sem találtunk ilyet, valószínűsíthető, hogy nem is igen van, vagy csak nagyon csekély információ értékű. A felkeresett intézmények sorába tartozik a Külügyi Levéltár is ( Ministério dos Negócios Estrangeiros Serviço de Arquivo Histórico-Diplomático ). Az intézmény gyökerei szintén a 17. századig nyúlnak vissza, de a nyilvánosság számára ténylegesen csak 1965 után vált elérhetővé az iratanyaga és ekkortól lett önálló is. 1987-ben jelent meg a rendelet, amely intézkedett az archívum és a könyvtár működéséről, 1997-től a Diplomáciai Intézethez tartoznak. Az 1755-ös földrengés a diplomáciai iratokban is nagy kárt okozott. Az 1850 előtti külügyi tárgyú dokumentumok a Nemzeti Levéltár őrizetében találhatóak, a későbbieket a Külügyi Levéltár őrzi. Az intézményben több mint 5000 ifm iratanyagot őriznek. Egy 18 férőhelyes kutatóterem áll a kutatók rendelkezésére, és bármely nagykorú portugál vagy külföldi állampolgár kutathat. Tudományos kutatóktól kérnek támogatói nyilatkozatot is, de nem kötelező jelleggel. A segédletek a kutatóteremben rendelkezésre állnak és két mikrofilmolvasó is segíti a munkát. Fénymásolásra és szkennelésre térítés ellenében lehetőség van, és egyedi engedély alapján, szintén térítés ellenében, fényképezni is lehet az iratokat. Magyar vonatkozású dokumentumok meglehetősen nagy számban találhatóak ebben az intézményben, főként 1944-es követségi jelentések és utasítások (megtekinthettük), valamint az 1956-os forradalmat követő gyermeksegélyezési akció iratait kutattuk. Az intézmény raktárai egy klasszikus levéltár képét vetítik elénk: rögzített polcokon, néhol többemeletes, galériás elrendezésben kis, zegzugos raktárakban őrzik az iratokat. Magyar vonatkozású, de portugál nyelvű dokumentumok, a követi jelentések és utasítások miatt, itt találhatóak meg a legnagyobb mennyiségben. A kutatás viszonylag szabad és a kollégák nagyon együttműködőek. Meglátogattuk a Portotól délre mintegy 80 km-re található Vista Alegre-i porcelángyár at is. Az ottani kutatás célja a magyar származású porcelángyári alkalmazottak (mérnökök, művészek) tevékenységének nyomon követése volt. A gyár igen látványos múzeummal rendelkezik, amely egy felújítást követően 2016-tól látogatható ismét. A múzeum diszponál a gyár iratai fölött is, így némi betekintést nyerhettünk az ottani dokumentumokba. Ezek egy része digitalizálva (szkennelve) elérhető és helyben kutatható. A tevekénységükből adódóan főleg a művészettörténetileg fontos iratokra koncentrálnak, tehát elsősorban a különböző porcelán termékek (tányérok, dísztárgyak stb.) kialakításával, díszítésével összefüggő tervek, vázlatok, figuraCzetz Balázs–Szűts István Gergyely
