Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Mérleg - EÁrchívum – Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Dávid Péter)
83 2018/3. a Kner család kapcsolatairól úgy, hogy közben Szilágyi költeményeit is hosszan vagy teljes terjedelmükben idézi. A Békés megyéhez kapcsolódó írások sorát Blazovich László nyitja egy érdekfeszítő tanulmánnyal, ami az Alföld földrajzi viszonyainak kialakulásáról, a Körös-vidék vízrajzáról és az itteni középkori településrendszerről szól. Különösen értékes ez az írás, hiszen egybegyűjti a térség falvainak neveit (azokat is, amelyeknek helyéről ma már nem tudunk), ráadásul az olvasó a mellékletben közölt térkép segítségével könnyen tájékozódhat a középkori Körös-vidéken. A kora újkorba lép át Kenyeres István tanulmánya, „A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben”, ami a költséges magyar végvár ostromot megelőző utolsó előtti évét dolgozza fel. Legfőbb érdeme, hogy felszámolja a várkapitányról elterjedt áruló-mítoszt, és úgy mutatja be Kerecsényi Lászlót, mint aki mindent megtett, hogy Gyulát megfelelően felkészítse a török támadásra. Dusnoki-Draskovich József folytatja az ünneplők sorát, aki Gyulának és Békés megyének a történetét foglalja össze a 17. század végétől 1735-ig. A török korba is visszanéző értekezés a teljesen lenullázott megyének a Rákóczi-korban betöltött szerepéről és a betelepítés időszakáról ad remek összefoglalót. Kereskényi Miklós szintén Gyuláról jelentetett meg tanulmányt a kötetben, ami az uradalom jobbágyainak adózásáról szól. Levéltári források alapján sorra veszi a különböző adónemeket, és teljes körű képet nyújt a 18. század első felének terheiről, hozzátéve, hogy egyáltalán nem volt rossz dolog ebben az időszakban a gyulai uradalomban élni. Csepregi Zoltán egy különleges életrajzi adattárat közöl a kötetben a 18. századi Békés vármegyei evangélikus lelkészekről, tekintélyes levéltári, kézirattári és szakirodalmi listát csatolva mellé azokról a dokumentumokról, amelyekből a lelkészek adatait gyűjtötte ki, valószínűleg rendkívül sok munkával. Szögi László a Mezőhegyesi és Szarvasi Evangélikus Líceum hallgatóiról gyűjtött adatokat rendszerezte. A tanulmány ezeknek a hiánypótló intézményeknek a hallgatóiról gyűjt egybe több értékes jellemzőt, közérthető táblázatokba rendezve, megfelelő magyarázattal ellátva. A tanulmányok sorát Elek Tibor esszéje zárja. Ez a zárszónak is beillő írás Erdész Ádámot a levéltárosok és történészek által talán kevésbé ismert oldaláról mutatja meg, irodalmárként beszél róla. Széleskörű érdeklődésének útját ezen a területen társadalomábrázolással kapcsolatos irodalmi művekről írt kritikák, a régió prózatermésének kiváló darabjairól alkotott recenziók és irodalmi igényű esszék jelzik. Mindent mérlegelve elmondható, hogy a kötet – jóllehet tanulmányai, szövegközlései, esszéi meglehetősen sokszínűek – egyrészt méltó megünneplése egy kiváló tudós eddigi életművének, másrészt a könyvespolc dísze is lehet, külcsín és belbecs alapján egyaránt. Dávid Péter Mérleg
