Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Kilátó - Vér Eszter Virág: Vándorünnep: történeti kutatások lehetőségei Párizsban
72 Levéltári Szemle 68. évf . darabból álló kéziratgyűjteményéről Guilles Malet 1376-ban készített katalógust. A könyvtár állománya az uralkodó halálát követően, elsősorban hanyag kezelés következtében rendkívül lecsökkent. A gyűjtemény ismételt gyarapodása XI. Lajos uralkodásához köthető. Jelentős magánkönyvtárrá I. Ferenc alakította tudományos igényű fejlesztéseivel. A kötelespéldány-szolgáltatás előzményének tekintett, 1573-ban kiadott ún. Ordonnance de Monpellieres is I. Ferenchez köthető, amely beszolgáltatási kötelezettséget írt elő a Franciaországban megjelent kötetekre vonatkozóan a Királyi Könyvtár részére. A dépôt légal a bevezetést követően a szisztematikus gyarapodás egyik legjelentősebb forrásává vált, melynek eredményeként franciaországi nyomtatású munkák elérhet őek a könyvtár állományában , a 16. század végétől. A könyvtári anyag elhelyez ése súlyos nehézségeket okozott. IX. Károly a gyűjteményt Párizsba szállíttatta, a legértékesebb darabjait a Louvreban őrizték, a könyvtár többi részeit pedig kolostorokban raktározták. A 18. század jelentős változást hozott az őrzési helyek viszonylatában; az állomány egy része – a ma is a könyvtár egyik központi egység é nek tekintett 2 – rue de Richelieu-n, a Louvre közelében található épületegyüttesbe 3 került. Colbert az uralkodó dicsősége emelésének szolgálatában jelentős könyvtári fejlesztéseket valósított meg, a gyarapítást illetően elsősorban nagyszabású vásárlásokkal, valamint számos felajánlás elfogadásával növelte a könyvtár állományát. Emellett két, a rue de Richelieuvel párhuzamosan elhelyezkedő Rue Vivienne-i palotáját is átadta könyvtári célra. A folyamatosan bővülő állomány megfelelő elhelyezésére a 18. század során több szomszédos épületet is sikerült megszerezni, amelyekből Robert Cotte tervei alapján egységes épületegyüttest alakítottak ki. A francia forradalom idején a korábbi királyi gyűjtemény állami tulajdonba vételével jött létre a Nemzeti Könyvtár, amelynek állománya e periódusban megsokszorozódott az egyházi gyűjtemények, valamint az arisztokrácia magánkönyvtárainak államosításával. A 19. században is jelentős nehézséget okoz ott az állomány megfelelő elhelyezése. Az ekkor bekövetkezett változások sorából kiemelkedik a Prosper Mérimée által vezetett bizottság munkája, amelynek átalakításra, korszer űsítésre vonatkozó javaslatai egy részét az uralkodó is magáévá tette, s Henri Labrouste építészt bízta meg az épületek egy részének átalakításával, illetve felújítás ával . E munkálatok részeként alakították ki a nagyolvasót is. François Mitterand második ciklusának nyitányaként 1988-ban egy új könyvtári központ létesí téséről dönt ött a Tolbiac kerületben, a helyhiány megoldására és a korszerű könyvtári szolgáltatások megv alósítására. A ma már nevét viselő könyvtári részleg felavatására 1995-ben került sor. A négy nyitott könyvet formázó toron ynyal épült, 360 ezer km 2 alapterület ű épületeegyüttest Dominique Perrault tervezte. Az olvasótermek két szinten helyezkednek el, a süllyesztett belső kert körül. A felső 2 Le site Richelieu-Louvois 3 58 Rue de Richelieu, 75002 Paris Vér Eszter Virág
