Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
23 2018/3. Az Ltv. alapvető fogalmi rendszerét az Infotv. hatályba lépése nem változtatta meg, ami egyes esetekben látványosan jelenik meg. Így pl. az Ltv. 23. § (1) bekezdésének 1995. évi megjelenéskori szövege mai napig változatlan, 53 pedig az AB 2004-es döntése kimondta, hogy a „belső használatra készült”, illetve a „döntés-előkészítéssel összefüggő” adatok fogalmi tisztázatlansága, differenciálatlansága, együttes használata és az azokkal kapcsolatban azonos szabályok alkalmazása önmagában is olyan súlyos szabályozási hiányt jelent, amely a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos alapjog [Alkotmány 61. § (1) bekezdés] szükségtelen és aránytalan korlátozását eredményezi, mert bizonytalan körű adatok tekintetében rendeli el a nyilvánosság kizárását. Kimondták azt is, hogy a vizsgált nyilvánosság-korlátozás nem válik alkotmányossági szempontból kielégítő megoldássá azáltal, hogy kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője engedélyezheti. Ez ugyanis csak a szerv vezetőjének diszkrecionális döntése, melytől nem függhet egy alapvető jog érvényesülése. 54 Az AB döntés után változott az Avtv., de az Ltv. szövege változatlan maradt, mely így egy vita esetén az alkotmányossági vizsgálaton feltehetően elbukna. 55 Az iratok kutatásának egyik fontos korlátja jelenleg az irat keletkezésétől számított harminc év eltelte, azaz ez a fő szabály, míg a másik a személyes adatok védelme érdekében hozott szabály, mi szerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá (ha törvény másképp nem rendelkezik). A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. 56 A levéltárak a hatályos jogszabályok alapján járnak el. Ha a védelmi időn belüli kutatás esete merült fel, akkor előírásszerűen tájékoztatják a kutatót a 24. §-ban rögzített lehetőségekről. Az anonimizált másolatok viszonylag magas díja miatt nagyobb irategyüttesek anonimizált másolatban történő kutatása nem mindennapos, ellenben a tudományos célú kutatások száma igen, mely esetben a kutató rendel- 53 „23. § (1) Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi.” 54 12/2004. (IV. 7.) AB határozat 55 A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáf érésének biztosításáról külön jogszabály, a 2007. évi CI. törvény rendelkezik, az Ltv.-ben még szereplő „belső használatra készült” meghatározást ma már az Ltv.-n kívül az adatvédelmi jog nem használja. 56 Ettől eltérő szabályozást állapít meg az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv., amely szerint (93/A.) az anyakönyvbe bejegyzett adatok az érintett halálozási évét követő harminc év, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száz év, vagy – ha az későbbi – a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év, ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év után válnak bárki számára kutathatóvá. Ez a szabály a levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokra is igaz, azaz itt a lex specialis felülírja az Ltv.-t. Adatvédelem és nyilvánosság
