Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből

21

2018/3. ■

Ungváry Krisztián történész szerint életidegen a levéltár érvelése, hiszen csak az illető származására, betegségeire, szexuális szokására vonatkozó adatok publikálásával kell várni a halál után harminc évet. Itt erről nincs szó. ■

Rainer M. János

, az ’56-os intézet igazgatója szerint a demokráciában született adatvédelmi törvényt visszavetíteni az ötven évvel korábbi, diktatúrában zajlott zárt tárgyalásra lehet, hogy a törvény betűjének megfelel, de történelemellenes. Hiszen a per a bűnben született Kádár-rendszer foglalata. Erre most, ötven év múltán, a per szövegének ismételt elhangzásával emlékezni felemelő élmény lett volna.

47

Több mint negyven történész és levéltáros kérte a Magyar Országos Levéltár – egyre nagyobb nyomás alá kerülő – vezetését, hogy az 50. évforduló alkalmából tegye lehetővé a per hangfelvételének lejátszását.

48 Nemsoká egy jogi kiskapu megtalálásával út nyílhatott a felvételek lejátszásához. Az OSA egyik munkatársa – Tamási Miklós – tudományos kutatóként (tehát magánszemélyként) kapott engedélyt a hangfelvételek megismerésére, kért és kapott a teljes anyagról – térítési díj ellenében – digitalizált, anonimizálatlan másolatot. Az Ltv. 24. §-a értelmében az 1990 előtt keletkezett, személyes adatot is tartalmazó levéltári anyagot az, aki tudományos célból kutatja, megismerheti, és arról minden adatot tartalmazó másolatot is kaphat. Azaz, a másik oldalról megközelítve: a levéltár az ilyen dokumentációk megismerését köteles biztosítani és a másolat kiadását nem tagadhatja meg.

„Rév István, az OSA igazgatója természetesen nem akart nyilatkozni arról, hogy mi a kutató szándéka a másolattal, de az előzmények ismeretében nem nehéz kitalálni: hallható lesz a hangszalag júniusban.” – írta a Népszava. Keretes írásában pedig fontos megjegyzések olvashatóak: „Rév István, az OSA igazgatója szerint az esemény arra volt jó, hogy ráirányítja a figyelmet a levéltári törvény problémáira. Ezzel egyetért Gecsényi Lajos is, aki szerint nem túl elegáns hungaricum az, hogy a magyar jogrend előjogokat biztosít a kutatóknak az egyszerű állampolgárral szemben. Kutatási engedéllyel – amelyhez egyébként pillanatok alatt hozzá lehet jutni – időkorlát nélkül bármihez hozzá lehet férni, míg a nyilvánosságra hozatal előtt jogi nehézségek tornyosulnak.”

49

Az ügybeni történésekhez képest kissé megkésve az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményt tett közzé.

50 Megállapította, hogy: „Az Alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jog (59. §) jelen esetben ütközik a véleménynyilvánítás szabadságából (61. §), mint kommunikációs anyajogból fakadó informáltsághoz való joggal. 47 Uo.

48 Mégis nyilvánosságra kerül a Nagy Imre per hanganyaga, Népszava, 2008. május 31.

49 50 év után beszélhet Nagy Imre – Jogi kiskapu kell ahhoz, hogy a magyar történelem legfontosabb forrása megismerhető legyen, Népszava, 2008. május 30.

50 919/H/2008. ügyszám, 2008. július 11.

Adatvédelem és nyilvánosság