Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből

21 2‍0‍1‍8‍/‍3‍.‍ ■ Ungváry Krisztián történész szerint életidegen a levéltár érvelése, hiszen csak az illető származására, betegségeire, szexuális szokására vonatkozó adatok pub­likálásával kell várni a halál után harminc évet. Itt erről nincs szó. ■ Rainer M. János , az ’56-os intézet igazgatója szerint a demokráciában született adat­védelmi törvényt visszavetíteni az ötven évvel korábbi, diktatúrában zajlott zárt tárgyalásra lehet, hogy a törvény betűjének megfelel, de történelemellenes. Hiszen a per a bűnben született Kádár-rendszer foglalata. Erre most, ötven év múltán, a per szövegének ismételt elhangzásával emlékezni felemelő élmény lett volna. 47 Több mint negyven történész és levéltáros kérte a Magyar Országos Levéltár – egyre nagyobb nyomás alá kerülő – vezetését, hogy az 50. évforduló alkalmából tegye lehetővé a per hangfelvételének lejátszását. 48 Nemsoká egy jogi kiskapu meg­találásával út nyílhatott a felvételek lejátszásához. Az OSA egyik munkatársa – Tamási Miklós – tudományos kutatóként (tehát magánszemélyként) kapott engedélyt a hangfelvételek megismerésére, kért és kapott a teljes anyagról – térítési díj ellenében – digitalizált, anonimizálatlan másolatot. Az Ltv. 24. §-a értelmében az 1990 előtt ke­letkezett, személyes adatot is tartalmazó levéltári anyagot az, aki tudományos célból kutatja, megismerheti, és arról minden adatot tartalmazó másolatot is kaphat. Azaz, a másik oldalról megközelítve: a levéltár az ilyen dokumentációk megismerését köteles biztosítani és a másolat kiadását nem tagadhatja meg. „Rév István, az OSA igazgatója természetesen nem akart nyilatkozni arról, hogy mi a kutató szándéka a másolattal, de az előzmények ismeretében nem nehéz kitalálni: hallható lesz a hangszalag júniusban.” – írta a Népszava. Keretes írásában pedig fon­tos megjegyzések olvashatóak: „Rév István, az OSA igazgatója szerint az esemény arra volt jó, hogy ráirányítja a figyelmet a levéltári törvény problémáira. Ezzel egyet­ért Gecsényi Lajos is, aki szerint nem túl elegáns hungaricum az, hogy a magyar jog­rend előjogokat biztosít a kutatóknak az egyszerű állampolgárral szemben. Kutatási engedéllyel – amelyhez egyébként pillanatok alatt hozzá lehet jutni – időkorlát nél­kül bármihez hozzá lehet férni, míg a nyilvánosságra hozatal előtt jogi nehézségek tornyosulnak.” 49 Az ügybeni történésekhez képest kissé megkésve az adatvédelmi biztos jogköré­ben eljárva dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményt tett közzé. 50 Megállapította, hogy: „Az Alkotmányban biztosított információs ön­rendelkezési jog (59. §) jelen esetben ütközik a véleménynyilvánítás szabadságá­ból (61. §), mint kommunikációs anyajogból fakadó informáltsághoz való joggal. 47 Uo. 48 Mégis nyilvánosságra kerül a Nagy Imre per hanganyaga, Népszava, 2008. május 31. 49 50 év után beszélhet Nagy Imre – Jogi kiskapu kell ahhoz, hogy a magyar történelem legfontosabb forrása megismerhető legyen, Népszava, 2008. május 30. 50 919/H/2008. ügyszám, 2008. július 11. Adatvédelem és nyilvánosság

Next

/
Thumbnails
Contents