Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből

15 2‍0‍1‍8‍/‍3‍.‍ biztosítanak. Az Avtv. korábbi és az Infotv. ma hatályos vonatkozó rendelkezései szerint a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak ak­kor hozhat nyilvánosságra, ha abba az érintett beleegyezett vagy a történelmi ese­ményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. 28 Az Ltv. alapján megszűnt a levéltárak vezetőinek évtizedekig fennálló mérlege­lési jogköre a kutatás engedélyezése körében, azaz a tudományos kutatás elsőbbsé­gének vagy a személyes adatok védelméhez fűződő jogok megállapítása terén, ha az Ltv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a kutatást biztosítani kell. 29 Az Ltv. megalkotáskori hiányosságaként volt felróható ugyanakkor, hogy a kutatha­tóság biztosításának konkrét szabályait nem határozta meg és explicit szabályt nem tartalmazott arra, hogy a kutatási engedély csak a betekintést, a jegyzetelést vagy egyúttal a teljes körű másolatkészítési jogot is magában foglalja-e. Karsai László és munkacsoportja kutatásai a személyes adatok széles körét érin­tették és az esetek jelentős részében különleges adatokat is tartalmaztak. Az Avtv. alapján személyes adat kezeléséhez elsősorban az érintett hozzájárulása volt szükséges, míg különleges adat kezeléséhez már az érintett írásos hozzájárulását írta elő. 30 A kutatással érintett személyek egy része a Holokauszt során életét vesztette, ese­tükben a védelmi idő (a halálozástól számított harminc év) letelt. Az eltelt idő relatív rövidsége miatt azonban feltehető volt, hogy az érintettek egy része még él. Bár az érintettek túlnyomó többsége tekintetében a kutathatóság törvényi feltételei bizo­nyosan fennálltak, ez mégsem jelenthette az iratanyag egészének korlátozás nélküli felhasználását, mivel a védelmi idő (a születési dátum ismerete híján ez az adat keletkezésétől számított hatvan év) a kutatás időpontjában még nem járt le. Az Avtv. (ma az Infotv.) az érintetti jogokat biztosítja az adatvédelem terén, az érintett elhalálozása után a kegyeleti jog érvényesül, mely az elhunyt személyisé­gi jogi értékeit védi. 31 Az információs önrendelkezési jogon túl a Polgári Törvény­könyv által elismert kegyeleti jogot biztosítja az Ltv. rendelkezése, amely szerint a kutatást a védelmi időn belül is biztosítani lehet, ha ahhoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult. 28 Avtv. 32. § (3) bek ; Infotv. 12. § (3) A két szakasz szövegében 2018. július 26-ig nem változott. (Vö. 21. sz. jegyzet.) Az Avtv. a személyes adat kutatás lezárulta utáni anonimizálását rendelte el, míg az Infotv. személyes adat érintettel való kapcsolata megállapításának lehetetlenné tételét. A jogszabály megfogalmazásánál több aligha várható el, a digitális világban azonban a tudományos kutató akár egy teljes per anyagát egy pendrive-on magával viheti. A felelősség innentől a tudományos kutatóé, azonban a digitalizált iratok, képek utóélete követhetetlen az Internet korában. 29 Az Ltv. 25. § taxatív felsorolása, mely körön kívül a levéltárnak nincs joga megtagadni a kutatást, ha az egyéb feltételek is fennállnak: 30 Avtv. 3. § (1) bek. és Infotv. 5. § (1) bek., az érintett hozzájárulása tekintetében változatlan szöveggel, a 20108. július 26-tól hatályos szövege az érintett „kifejezett” hozzájárulását követeli meg. 31 Görög Márta: A kegyeleti jog gyakorlásának jogosultjairól és az érvényesíthetőség időbeli korlátairól, PJK, 2005/2 ., 15–19. Adatvédelem és nyilvánosság

Next

/
Thumbnails
Contents