Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
8 Levéltári Szemle 68. évf . Az egymással versengő alapjogok esetében az információszabadságot, beleértve a tudományos kutatás szabadságát, egy másik alapjog, a személyes adatok alkotmányos védelme korlátozhatja ugyan, de a korlátozásnak az alkotmányos alapjogok korlátozásánál meglévő alkotmányos követelményeknek is meg kell felelni. Az Alkotmánybíróság határozatában a közérdekű adatok nyilvánossága, az információszabadság és a tudományos megismerés, a kutatás szabadsága közt koherens kapcsolatot állapított meg. Ugyanakkor az információszabadság korlátozása csak akkor lehet alkotmányosan indokolt, ha azt más alapjog érvényesülése kényszeríti ki, teszi szükségessé. Úgy az információszabadság, mint a tudományos élet szabadságának korlátozása esetében megállapította az Alkotmánybíróság, hogy „szükségtelen, elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes ”. A levéltári kutatás szabályainak miniszteri utasítással történt meghatározását, valamint a levéltári kutatás szabályait megállapító LÜSZ (Levéltári Ügyviteli Szabályzat) szakaszokat az Alkotmánybíróság alkotmányellenes volta miatt megsemmisítette. A LÜSZ-ben a formai alkotmányellenesség tartalmi alkotmányellenességgel párosult, mivel az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő, ki nem hirdetett, meg nem ismerhető, nem jogszabályi szintű normák ellentétesek voltak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elveivel. 13 A levéltári kutatások, főként azok korlátozásainak szabályai a pártállami keretek közt hosszú évtizedekig csak az érintettek, teljes körűen pedig csak a levéltárakban dolgozók előtt lehettek ismertek. Ezt a gyakorlatot szüntette meg végérvényesen az Alkotmánybíróság. A közgyűjteményekben folytatható egyes kutatásokról szóló Rendeletre vonatkozóan az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a jogforrási, jogszabályozási szint be nem tartása miatt – mivel alapvető jogra vonatkozó közvetlen szabályokat állapít meg, nem törvényi szinten – formai okból egészében alkotmányellenes, ami egyben tartalmi alkotmányellenességet is jelentett. Érdekes az okfejtés, amelyet a tartalmi alkotmányellenességgel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejt. A Rendelet egyrészt a közgyűjteményekben őrzött iratok kutatását azok tárgya és keletkezési éve szerint, másrészt a kutatók személye oldaláról szabályozta. A két kérdéscsoport az Alkotmány már említett 70/G. §-ba foglalt tudományos élet szabadságának biztosítása elvével szoros összefüggésben áll, a Rendelet ennek az alapjognak közvetlen és jelentős korlátozását tartalmazza. Az engedélyezési hatáskör levéltárak, ill. tágabb értelemben a közigazgatás körébe utalása már önmagában ellentétes az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint „tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. 13 A LÜSZ-t a művelődésügyi miniszter 130/1971. (M. K. 10.) MM számú utasításával adta ki, melyet az érdekelteknek közvetlenül küldött meg, azaz tette nyilvánossá. Harasz? Viktor
