Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. szám - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből
5 2018/3. Haraszti Viktor Adatvédelem és nyilvánosság Szemelvények a személyes adatok védelme és a levéltári kutatás, nyilvánosság konfliktusai köréből A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1 1989. október 23-tól hatályos szövege alkotmányos alapelvvé emelte a tudományos élet szabadságának elvét [70/G. § (1). bek.], az egyének személyes adatok védelméhez való jogát [59. § (1). bek.], valamint a közérdekű adatok megismerésének jogát [61. § (1). bek.]. A három alapjog, főképp így egyenrangúan, egymás mellett, az állampárti időszakban ismeretlen volt, részletes szabályozásuk is hiányzott. A korábbi levéltári szabályozások messze nem feleltek meg egy polgári állam alkotmányos alapjogok követelményeinek. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya által a minisztertanácsi előterjesztéshez készített szakmai indoklás hat fő pontban 2 foglalta össze a változtatások szükségességét. A szükséges törvényi szabályozás előkészítéshez hosszú idő kellett volna, így a terület szabályozására a rendeleti utat választották. A megalkotott jogszabály a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet (Rendelet). A rendelet sok pozitívumot tartalmazott, szűkítette a kutatási korlátozások körét, harminc évben határozta meg a szabad kutathatóság időhatárát, amelyen belül az iratkeletkeztető szerv engedélyével lehetett kutatni. A Rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a korábbi ötven hat tárgykategória helyett tí zben állapított meg korlátozást. A jogszabály megalkotása előtt csupán „államigazgatási egyeztetésre” került sor, nyilvános szakmai vitára nem. 3 1 1949. évi XX. tv. 2 1) A korlátozásokat nem nyilvános jogszabály rendelte el, így egyfajta misztikum övezi azokat. 2) A korlátozásokat határozott időponttól, de határozatlan időre állapították meg, azaz pl. az 1920. év korlátozás alá eső iratai az eredeti 55 évvel szemben 1989-ben már 68 éve álltak korlátozás alatt. 3) Indokolatlanul sok tárgykört korlátoztak indokolatlanul hosszú időkre, egyeseket aktuálpolitikai törekvések eredményeként pl. nemzetiségi ügyek, 1956-os ügyek. 4) Az ún. hivatásos és nem hivatásos kutatók megkülönböztetése alkotmányjogi szempontból problematikus, a kutatás állampolgári jog, nem pedig intézmények alkalmazottainak és megbízottainak kiváltsága. 5) A külföldi kutatók hazaiaknál kedvezőtlenebb elbírálása külföldön negatív visszhangot váltott ki. 6) Csökkenteni kell az engedélyezési rendszer túlburjánzó adminisztratív elemeit. Szakmai indoklás a levéltári kutatások tárgyában teendő intézkedéshez. 1989. október 30. Lakos János gépirata, szerző birtokában. 3 Lakos János: A személyiségi jogok védelmével kapcsolatos kérdések kezelése a 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet előkészítése során. In: A levéltári kutatási korlátozások kérdései I. – A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság. Szerk.: G. Vass István. Bp., 1991. 19–27.
