Levéltári Szemle, 68. (2018)
Levéltári Szemle, 68. (2018) 2. szám - Hírek - Krónika – válogatás a levéltári élet híreiből (Világi Dávid)
84 Levéltári Szemle 68. évf . Az idei esztendőben született meg az Europeana Migration nevű gyűjteménye, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy bemutassa, hogyan hatott a migráció a történelem során Európa kultúrájára és hétköznapjaira. 2018-ban ünnepeljük a Kulturális Örökség Európai Évét, ami a digitális kulturális örökségre mint az emberek mindennapi életének részére, és különösen mint a fiatalok és az idősek kiaknázatlan tanulási forrására helyezi a hangsúlyt. Az újonnan létrehozott gyűjtemény céljához csatlakozva május 10–11-e között a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtést szervezett, amelynek során arra kérték a lakosságot, hogy tegyék lehetővé a német kitelepítésekre, az 56-os forradalmat követő kivándorlásra, a szocializmus alatti disszidálásokra vonatkozó magánkézben lévő fényképeik, leveleik, naplóik vagy bármilyen egyéb kordokumentumaik helyben történő digitális feldolgozását. A Váci Püspöki és Káptalani Levéltár új épületének átadására 2018. május 31-én került sor, rövid ünnepség keretében. A következő egy-másfél év feladata lesz az itt dolgozó levéltárosok számára, hogy ide szállítsák az egyházmegye eddig hét különböző helyen őrzött levéltári anyagát. Az új levéltári épület az egyik kanonoki ház hosszú udvarán, zöldmezős beruházásként épült. Alapjait még 2017 tavaszán tették le. Az egyemeletes épületben négy hatalmas raktár kapott helyet, kettő a földszinten, kettő az emeleten. Együtt képesek befogadni az egyházmegye jelenlegi levéltári anyagát, sőt az elkövetkező évek várható gyarapodását is. Emellett a földszinten 6 személy fogadására alkalmas kutatótermet, külön fertőzött anyag-raktárat, az emeleten levéltári dolgozószobákat alakítottak ki. Májusban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában mutatták be a Gyarmati György és Pihurik Judit által szerkesztett Metszetek bolsevizmusról, sztálinizmusról című tanulmánykötetet. A kötetben szereplő írások kiindulópontját az oroszországi kommunista hatalomátvétel képezi. A szerzők többsége annak későbbi, az orosz határokon túlnyúló expanziójára, illetve az adaptáció egy-egy speciális helyi jelenségére koncentrál. A hangsúly a sztálinizmus időszakára esik, mivel a szovjet modell a II. világháború után lett Kelet-Közép-Európában is rendszeralakító tényező. A kötet írásai nem hagyományos politikatörténeti feldolgozások, sokkal inkább a társadalmi megélés metszetei. Részben egyedi, részben egymással párbeszédbe elegyedő korkép-részletek. HÍREK
