Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Műhelymunkák - Honvári János: Győri sztahanovisták. Horváth Ede útja a hatalomhoz
Honvári János 68 sen progresszív illetmény többletadót is. Horváth Ede 1949 novemberi utolsó hetében 560%-os átlagteljesítménye után 902 Ft-ot keresett, holott abban az időben a fizikai munkások havonta átlagosan 5-600 Ft-nál nem vittek többet haza. 44 Baranyai András heti keresete ugyanebben az időben 602, Kék Zoltáné 670 Ft volt. 45 A sztálini műszak alatt Baranyai András 1250, Horváth Ede 1200, Kék Zoltán 1050 Ft-ot keresett. 46 Egyetlen nap alatt több mint kéthavi átlagfizetést kaptak ekkor az élsztahanovisták. Horváth Ede négy hét alatt 10 113,40 Ft-ot, Baranyai András 8756,80 Ft-ot, Kék Zoltán 6875,80 Ft-ot keresett. A vagongyárban a munkások 1949-ben átlagosan 6914 Ftot kerestek egy év alatt, jóval kevesebbet, mint a sztahanovisták a sztálini verseny egy hónapja alatt. De talán még a magas jövedelemnél is vonzóbbnak bizonyult a lakás. Győrött már a két világháború között nagy hiány mutatkozott olcsó bérlakásokban. A lakáshelyzetet tovább rontotta az 1944–1945. évi több tucat légibombázás, ami hatalmas károkat okozott a város infrastruktúrájában. Horváth Ede nősülés után a Győrtől kb. 20 km-re fekvő Tényőn szerzett lakást, onnan járt be vonattal vagy biciklivel a vagongyárba dolgozni. A verseny indulásakor Horváth Ede felesége terhes lett. 47 Égetően szükségük volt egy győri lakásra és a vagongyár igazgatója a kiemelt sztahanovistáknak megígérte, hogy ha családot alapítanak, lakást kapnak. És a vagongyári vezetők állták is a szavukat, Kék és Jakab a vagongyári ún. gabonavásártéri pontonházakban, Ede pedig a belvárosban kapott lakást. 48 A sztahanovista versenyt a sztálini műszak után is erőltették, 49 ám a „mozgalom” kampány jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy néhány hét után az irreálisan magas teljesítmények elenyésztek. 50 Pedig Rákosi éppen ennek a veszélynek az elkerü- lésére hívta fel a sztahanovisták I. országos értekezletén résztvevők figyelmét. 51 A pártértekezletek, újságcikkek állandó témája lett a versenylendület lanyhulása. A vállalatok igazgatói egy-egy bemutató megszervezésével „letudták” a sztahanovista versenyt, mert tisztában voltak azzal, hogy a kiugró eredmények eléréséhez szükséges mesterséges feltételeket az üzem összes dolgozója számára nem tudják biztosítani. 52 44 Abban az időben a fizikai munkások még hetente kapták a fizetésüket. 1949-ben a Győri Vagongyárban a munkások havi átlagkeresete 576 Ft volt. 45 Szabad Nép, 1949. november 27. 46 Szabad Nép, 1949. december 25. 47 A nagy műszak, 1950. 35. 48 Interjú Jakab Sándorral, az interjú a szerző tulajdonában. 49 Az MDP KV 1950. február 10-i határozata felhívta a helyi pártszervezetek figyelmét, hogy minden erővel segítsék, szervezzék és támogassák a sztahanovista mozgalmat. (MNL OL M–KS 276. f. 52. cs. 10. ő. e. Az MDP KV 1950. február 10-i ülése.) 50 A Bikov-féle gyorsvágási módszert a mérnökök irreálisnak, sőt egyenesen szemfényvesztésnek tartották. A Daruüzem párttitkára maga is kijelentette, hogy „ilyen nagy hintázást, mint a gyorsvágás”, még nem látott. (MNL GyMSMGyL XXXV. 402. 36. f. 1. fcs. 10. ő. e. Az MDP Győr városi bizottsága végrehajtó bizottságának 1952. március 13-i ülése.) 51 Rendkívül vigyáznunk kell, hogy a sztahanovista mozgalom ne kapjon kampány-jelleget. „Ne legyen szalmaláng, mely fellobban, nagy lánggal ég és utána csak hamu marad.” (Rákosi, 1951. 127.) 52 MNL GyMSMGyL XXXV. 402. 36. f. 1. fcs. 1. ő. e. Az 1951. január 14-i városi pártértekezlet jegyzőkönyve.
