Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Schmidt Anikó – Závoczki Adrienn: Vasútfejlesztés a kiegyezés után – a Keleti pályaudvar

Vasútfejlesztés a kiegyezést követő gazdasági fellendülés idején: A Keleti pályaudvar 49 augusztus 15-én avatták fel, ezt követően pedig átadták a forgalomnak. A csarnokban

eredetileg öt vágány volt, és az állomást az első években csupán egy kétvágányú pálya

kapcsolta az országos hálózathoz. Az első vonat Zimonyból érkezett 1884. augusztus

16-án reggel 6 óra 10 perckor, a következőt pedig Ruttkára indították tíz perccel ké-

sőbb. Az első évben már majd’ egymillió volt az utasforgalom a pályaudvaron, a korszakban naponta 52 vonat indult és érkezett, míg az 1984-es évben, tehát 100 év elteltével, az utas szám 36 millió főre emelkedett, és 90-120 vonatpár közlekedett a télinyári időszaktól függően. A Keletihez sok vasúttörténeti és magyar történeti szempontból jelentős esemény

fűződik. 1932. szeptember 12-én innen indult első útjára a V 40 001 számú Kandó

mozdony, amely a vasútvillamosítás kezdetét jelezte hazánkban, valamint innen indult

még a Balkán felé közlekedő Orient Expressz is. A Keleti pályaudvarba gördült be

1922-ben az a szerelvény is, amellyel Guido Romanelli érkezett Magyarországra, a tiszteletére rendezett ünnepségsorozatra. Az olasz ezredes a Tanácsköztársaság idején kifejtett humanitárius tevékenységével érdemelte ki a budapestiek szeretetét. Az olasz király, III. Viktor Emánuel 1937 májusi magyarországi látogatásakor ugyancsak ide érkezett, az uralkodói párt politikusokból és a MÁV vezetőiből álló küldöttség fogadta a

feldíszített pályaudvaron.

8 A pályaudvar üzembe helyezésével viszont a munkálatok nem szűntek meg, ugyanis csak hamar szükségessé vált többek között a villamos gépház bővítése, amelynek

végleges átadására a távírda raktár épületével együtt 1894-ben került sor, miután egy, a

helyszínen megalakult bizottság azokat behatóan megvizsgálta, hiányt nem tapasztalt,

ezért átvételre javasolta az épületeket.

9 A Keletiben vendéglő is nyílt, amelynek felszereltségével, a kiszolgálás minőségé-

vel nem mindenki volt elégedett. Az MNL OL óbudai épületében őrzött MÁV Igazgatóság anyagából előkerült 1899. évből származó panaszos beadványból kiderül, hogy

az étteremben a kiszolgálás kocsmai volt, a tányér, amelybe a vendég a levest, valamint a borosüveg, amelyben a bort kapta idomtalanul nézett ki, az étel-ital íztelen volt, vizet

a felszolgáló személyzet nem tett ki az asztalra, így az illető személy étlen-szomjan maradt, ezért fordult az Igazgatósághoz a hibák orvoslását kérve. A MÁV aktába írt elő-

terjesztés szerint – amelybe a panaszos beadvány került – a sértett vendég, Csengeri

Kálmán egykor vasúti alkalmazott volt, akit elmebetegség miatt felmentettek a szolgá-

lat alól, ezért zavart lelkiállapota miatt nem foglalkoztak a beadvánnyal, az ügyet irattárba helyezték.

10 8 KOLTAI, 1984. 18–19.; SZABÓ, 2009.; MNL OL K 589–II–J–3–17. Fogadási rend a Keleti pályaudvar

nagycsarnokában III. Viktor Emánuel látogatása alkalmából, 1937. 9 MNL OL Z 1525–A–1894–167842/1894. A Keleti pályaudvar villamos gépháza. 10 MNL OL Z 1525–A–1899–51790/1899.