Levéltári Szemle, 67. (2017)

Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Forrás és Érték - Schmidt Anikó – Závoczki Adrienn: Vasútfejlesztés a kiegyezés után – a Keleti pályaudvar

Schmidt Anikó–Závoczki Adrienn 46 kényelmes, mint az előbb említett helyhez. Elvitathatatlan előnye pedig az, hogy 1 200 000 forinttal kerül kevesebbe az indóház felépítése itt, mint az előbb jelzett ponton.”

1 Az országgyűlés – elfogadva a javaslatot – a Nagykörút és a Rákóczi út sarkára

tervezett indóházat elsősorban anyagi szempontból kivitelezhetetlennek ítélte, és a Baross tér mellett döntött. A téren egyébként is lakóövezet-fejlesztéseket terveztek, ahol

sakktáblaszerűen, szabályosan emelt utcákat alakítottak ki, és három-négy emeletes

bérházakat építettek. Miközben a Nyugati pályaudvart – amely az Osztrák Államvasutak tulajdonában

állt – már 1877-ben átadták, a Keleti (1892-ig Központi pályaudvar) építése csak 1881ben kezdődött meg. Az indóházat Rochlitz Gyula (1825–1886) MÁV-főfelügyelő, a

Vasútépítészeti Igazgatóság építésze, míg a csarnok acélszerkezetét Feketeházy János (1842–1927) hídépítő mérnök tervezte. A munkálatok kivitelezője Kéler Napoleon (1845–1919) építési nagyvállalkozó volt. Az épület vasszerkezetét a MÁVAG készítette. A beruházás összköltsége 4 millió 880 ezer forint volt.

2 A Baross téren megkezdett munkálatok a helyszín jelentős átrendezését is magukkal vonták. Csak az építkezés közben derült ki, hogy a terület lápos és talajvizes, így a

szakemberek a hagyományos alapozás helyett a Velencében is látható cölöpökre épí-

tett talapzatot készítettek. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte. 1 MASZÁK, 1872. 389. – A törvényjavaslat végül az 1872. évi IX. tc (A budapesti indóházakat összekötő vasút

létesítése tárgyában) emelkedett jogerőre. Ennek eredményeként épült meg az összekötő híd az újbudai (ma

kelenföldi) és a kőbányai (ma Kőbánya felső) állomás között, amelyhez később csatlakozott a Ferencváros

állomás is. A törvénycikk teljes szövege megtekinthető: 1000 év törvényei

(https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=5543) 2 BERTALAN–BERTI, 1984. 26.